A FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint Szilvásy távozása mindenképpen bukás, visszalépés, akkor is, ha kap egy másik fontos posztot. „Szilvásy György a közigazgatásból került a politika frontvonalába, amikor kancelláriaminiszter lett, és úgy tűnik, ezen a területen sokkal kevésbé hatékony. Sokan bírálták például rossz kommunikációjáért, hogy nem elég meggyőző a képernyőn” – mondta Debreczeni József a FigyelőNetnek. A politológus hozzátette: a leváltási okok között van még az is, hogy az MSZP-n belül sokan nehezményezték, hogy egy Gyurcsányhoz ennyire közel álló ember ilyen csúcspozícióba került, ráadásul Szilvásy személye és botrányai komoly támadási felületet nyújtott az ellenzéknek. A szakértő ugyanakkor kiemelte: informális befolyása valószínűleg továbbra is megmarad, kulcsember lesz.
Pozícióstabilizálás a kormányban
„Szilvásy György távozása abból a szempontból mindenképpen bukás, hogy ő volt a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa. Ugyanakkor maga a távozás és Kiss Péter kinevezése pontosan arról szól, hogy a kormányfő hogyan tudja stabilizálni pozícióját, akár az MSZP-vel szemben, akár a közvélemény előtt. Kiss Péter esetleges kancelláriaminiszteri kinevezése a közvélemény számára nem annyira a MeH munkájának átalakításáról szól, hanem a kormány és a koalíció egységének erősítéséről – vagy kudarc esetén – további gyengülésről” – mondta Gyulai Attila. A Political Capital elemzője hangsúlyozta: ez nem egyedül Kiss Péteren múlik, hanem a kormánypártok belső erőviszonyain, egymáshoz való viszonyán és az ellenzéki politika hatékonyságán.
Rosszul kommunikált? (Fotó: MTI)
Mélypont vagy új lendület?
Gyulai Attila szerint önmagában egy miniszterváltás sok ok miatt történhet, éppen ezért nem biztos, hogy megrendíti a kabinetet. „Egy amúgy is instabil helyzetben lévő kormánynál viszont további bizonytalanságokat jeleznek a minisztercserék” – fogalmaz az elemző. Hozzátette: a cserék jelezhetnek belső konfliktusokat, de hosszabb távon inkább az a kérdés, hogy egy-egy váltás erősíti-e a kormányzást, vagy a csere válik tartós témává, és folyamatos lesz a visszatekintés. „Ebből a szempontból probléma, hogy könnyen kialakulhat az a kép, hogy permanens kormányátalakítás zajlik, hiszen mire lezajlik egy csere, máris újabb nevek kerülnek a nyilvánosság elé. A kormányátalakítások lehetnek stabilizációs hatásúak, mert újraalapozhatják a kormányzati politikát, de ha ezzel szemben magának az átalakításnak, a személycseréknek a témája rögzül a nyilvánosságban, az destabilizáló hatású lehet” – véli Gyulai Attila.
Debreczeni József ugyanakkor úgy véli, az utóbbi idők miniszterleváltásai új lendületet adhatnak a mélyponton lévő kormánynak, így racionálisnak tűnhet az is, hogy Szilvásy leváltásával együtt más tárcavezető-váltást is bejelent a miniszterelnök. „Eddig is voltak minisztercserék, ezekből azonban azt a képet lehetett leszűrni, hogy a kormányfő csak reagál. Ha viszont több miniszter leváltását egyszerre hajtaná végre, potens miniszterelnökként mutatkozna be” – véli Debreczeni József. Hozzátette: nem kizárható, hogy a sajtó által sokat emlegetett Göncz Kinga lesz a másik áldozat, bár a politológus szerint ez nem valószínű, mert a miniszternek igazán nem voltak botrányai, a közvélemény-kutatók adatai szerint pedig igen népszerű.
—-Pénteken bejelenthetik a távozását—-
Lapértesülések szerint a miniszterelnök feltehetőleg még a héten – valószínűleg pénteken – bejelenti, hogy Szilvásy Györgyöt Kiss Péter jelenlegi szociális és munkaügyi miniszter váltja a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) élén, Kiss Péter helyét pedig Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke veszi át.
Szilvásy György a Független Hírügynökségnek állítólag megerősítette, hogy a jövőjével kapcsolatban felmerült három lehetőség (a polgári titkosszolgálatok vezetése tárca nélküli miniszterként, az újonnan létrejövő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve a kormányzati informatika vezetése) mindegyike közel áll hozzá, és szívesen elvállalná, ez azonban főleg a miniszterelnök döntésén múlik.
Szilvásy elmondása szerint elsősorban családi okok – nemrég született gyermeke – és a terhelés csökkentése miatt válik meg a MeH vezetésétől, de azt sem tagadta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH) kapcsolatos sorozatos botrányok is közrejátszanak távozásában.
Szilvásy és Gyurcsány a parlamentben (Fotó: MTI)
Nem is nyilatkozott?
A Kormányszóvivői Iroda lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint azonban Szilvásy György nem nyilatkozott a nap folyamán újságíróknak, így nem is erősített meg semmilyen, vele kapcsolatos találgatást sem. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert a nap folyamán több újságíró is megkérdezte az elmúlt napokban megjelent sajtóhírekkel kapcsolatban, Szilvásy György azonban azzal hárított el minden érdeklődést, hogy az ügyben nem nyilatkozik, a döntés a miniszterelnök hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően alaptalan minden olyan híradás, amely a miniszterre hivatkozva állítja ennek ellenkezőjét.
Nem az első csere
Az elmúlt napokban azonban nem csak Szilvásy volt az, akinek a lapok szerint megingott a széke. Többen felvetették, hogy Göncz Kinga külügyminiszterrel sem elégedett a kormányfő. Az ő leváltását azonban Gyurcsány határozottan céfolta.
Az első születésnapját a napokban ünneplő kormányban egyébként elég sűrűek a váltások: Molnár Lajos lemondása után helyét Horváth Ágnes vette át az Egészségügyi Minisztériumban, az SZDSZ elnökválasztását követően pedig Persányi Miklósnak kellett elbúcsúznia a környezetvédelmi tárcától, hogy Fodor Gábor vehesse át a helyét. Pár hete pedig Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter kényszerült lemondásra, a bársonyszéket Takács Albert kapta.
—-Szilvásy: a KISZ KB-tól a Gyurcsány-kormányig—-
A kancelláriaminiszter 1982-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, nemzetközi kapcsolatok szakon. Négy évre rá szerzett diplomát az ELTE-n, programozó matematikus szakon. A politikával már egyetemi évei alatt foglalkozott: 1981 és 1984 között KISZ-titkár a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1985 és 1989 között pedig a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetője. 1989-től a Minisztertanács Hivatalában dolgozott, Pozsgay Imre államminiszter titkárságén volt kormányfőtanácsadó. A következő évben a Minisztertanács Hivatalánál volt, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának titkára, miniszterhelyettes.
1990 és 1995 között a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkári posztját töltötte be. Elsősorban gazdasági ügyekkel, informatikával és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozott. 1995 és 1998 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Ezt követően az üzleti életbe vonult vissza: 1998–2000 között a Gyurcsány Ferenchez tartozó Altus Rt. igazgatója, majd két évig a Perfekt Rt. vezérigazgatója. 2002-től tér vissza a politikába: egy évig a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára. 2003. jún.15. és 2004. október 4-e között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkári posztját töltötte be. 2004. október 4. és 2005. április 24-e között ugyanez volt a titulusa a Belügyminisztériumban. A miniszterelnök kabinetfőnöke 2005. április 25-től. Angolul, németül és oroszul felsőfokon beszél.
