A miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: a versenyt és szolidaritást sokkal hatékonyabban akarják hangsúlyozni. A munkaügyi és szociális reformok ezentúl a szolgáltatást igénybevevők felé irányulnak – tette hozzá.
A korábban (korábbi kormányokhoz köthető) elvetélt reformok azért vallottak kudarcot, mert az ágazatok szerkezetét akarták megváltoztatni, és nem az adott szolgáltatást igénybevevők javát szolgálták. Mint a miniszter fogalmazott, jobb hátteret akarnak azoknak adni, akik „startvonalhoz állnak, és meg akarják méretni magukat”. Aki tehetős, az tegyen többet, és inkább érje meg a munka, mint amelyik eltartottságra és segélyre alapoz – jelentette ki a miniszter.
Valós nyugdíjkorhatár
Kiss Péter hat kérdés köré csoportosította a jelenlegi reformokat. Elsőként említette, hogy szeretnék a hivatalos és a valós nyugdíjbavonulás idejét közelíteni egymáshoz. A politikus szerint ugyanis a kettő között átlagosan öt év telik el, vagyis ennyivel megyünk hamarabb nyugdíjba, még mielőtt a munkát valóban abbahagynánk. Ennek a miniszter szerint pontosan a rokkantsági nyugdíj az oka, így felülvizsgálata különösen fontos.
A kormány ára
A kormány egyéves munkáját elemző kiadvány az acg hey reklámügynökség készítette a Pauker nyomdában. Az 1500 példányban elkészült füzet nettó 2,5 millió forintba került.
Másodikként a fogyasztóvédelmet említette a miniszter. Elmondása szerint a rendszerváltás után a munka és az egzisztencia biztonsága volt a legfontosabb, mára azonban a fogyasztás biztonsága vált elsődlegessé. Ebben az ügyben erősebb állami szerepvállalásra, valamint komolyabb önvédelemre van szükség a tárca szerint.
A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia célja, hogy 2032-ig csökkentse a szegény családok gyermekeinek kirekesztettségét. Erre összesen 100 milliárd forintot szánnak.
Romákat a felsőoktatásba
A foglalkoztatásban 64-65 százalékban részt vesznek a többségi társadalom tagjai, a rokkantak és a romák foglalkoztatottsága azonban 20 százalék alatt van. A lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, valamint az oktatás terén akarják felzárkóztatni a romákat. Mint a foglalkoztatási miniszter elmondta, a romák aránya a felsőoktatásban mindössze 1,2 százalék.
Ötödikként szólt Kiss Péter a hajléktalanokról. A miniszter szerint nem az adott problémák pillanatnyi ellátására, hanem a kitörésre koncentrálnak. A hajléktalan nemcsak azért szenved, mert utcán van, hanem mert nincs kiben megkapaszkodnia, aki segítené munkába állni és lakáshoz jutni – jelentette ki a miniszter.
A szak- és felnőttképzésre szánt 96,4 milliárd lehet annak a záloga, hogy a képzést összehangolják a gazdaság és a társadalom igényeivel, illetve hogy ebben erősítsék a gazdasági kamarák szerepét.
A reformok nem arról szólnak, hogy mindenki egyedül induljon neki a versenynek, hanem hogy segítsék az embereket, ha meg akarják méretni magukat. Kiss Péter ezzel kapcsolatban elmondta: lehet, hogy csak néhány tízezer embernek ad új esélyt a rendszer, de így is sokan kapnak lehetőséget.
