Mit vár a budapesti rendőrfőkapitány-jelölt, Tóth Gábor hétfői meghallgatásától?
Van egy aláírt közszolgáltatási szerződés, amely számos feladatot meghatároz a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK). A főváros idén annyit változtatott az elvárásokon, illetve a pénzügyi teljesítések rendszerén, hogy augusztusban, a féléves beszámoló után fog a fennmaradó hatvan millió forintról dönteni a városrendészeti bizottság. Alapvető elvárásunk, hogy megmaradjon a Budapest kedvező bűnügyi statisztikái mögött lévő felderítési és egyéb eredményesség. Ezenfelül cél a közterületi rend fenntartása, a közlekedés mobilitása, az aluljárók, a pályaudvarok és az idegenforgalmi szempontból frekventált helyek biztosítása.
Több rendőr legyen az utcákon?
Ismerve a BRFK létszámhelyzetét pillanatnyilag irreális lenne azt az új főkapitánytól elvárni, hogy az üres helyekből betöltött állásokat csináljon. Úgy gondolom, hogy megfelelő szolgálatszervezéssel, mindig a neuralgikus pontokra vezényelt rendőrökkel sokat lehetne lendíteni ezen a helyzeten. Szerencsére a rendőr-szakközépiskolában és a főiskolán is sokan végeznek most. Ám aktív toborzó kampányba is kellene kezdeni.
Ehhez képes a főváros valamilyen segítséget nyújtani?
A kerületek és Budapest vezetése már évek óta próbálja szolgálati lakásokkal vonzóbbá tenni a rendőrséget. Igazából egy nagy, átfogó lakásprogram kellene, amely ezer-ezerötszáz rendőrnek biztosítana a fővárosban állandó lakhatási lehetőséget. Ez megfelelően stabilizálná az állományt. Emellett néhány olyan kormányzati intézkedésre lenne szükség, amely Budapesten is vonzóvá teszi a rendőri életet.
Danielisz Béla (Fotó: MTI)
A közelmúltban többen felvetették az önkormányzati rendőrség létrehozásának szükségességét. Ennek van bármiféle realitása?
A közbiztonság lassan olyan lesz nálunk, mint a futball. Mindenki ért hozzá. Örülök, ha felvetődik a városi rendőrség gondolata. Szögezzük le azonban, hogy a közösségi rendőrség egy működési filozófia, amely hasonló a körzeti megbízotti rendszerhez vagy a lakótelepi rendőrséghez. Az önkormányzati rendőrség viszont a törvényi felhatalmazásokon alapuló, a települési önkormányzatok irányítása alatt álló rendvédelmi szerv, amely ugyanúgy gyakorolja a legitim erőszak monopóliumát, mint az állami rendőrség.
De azért a közösségi rendőrségre – akár, mint működési filozófia – szükség van?
Véleményem szerint mind Budapesten, mind az ország többi településén szükség van olyan rendőrökre, akik rendszeres kapcsolatban vannak a lakossággal, a társadalmi és civilszervezetekkel, tudja hogy mit akar az egyházközség, hogy mit akar az önkormányzat vagy akár az idős egyedülálló nyugdíjas. Ez a közösségi típusú rendőrség működési modellje.
Az eddig elmondottak ráillenek a körzeti megbízottakra is, akiktől sokan azért ódzkodtak, mert néhányan „kiskirályként” viselkedtek a körzetükben, visszaéltek a hatalmukkal.
Svédországban már a rendőriskolában oktatják a közösségi rendőrség intézményét. A magyar rendőrség a rendszerváltás óta sok esetben – nem önhibájából – nem tudott átállni egy új működési módra. Még most is egy katonai hierarchiába szervezett, speciális jogszabályok szerint irányított és nem a civil közigazgatás által felügyelt rendőrség van, persze hogy ezek a rendőrök gyakran azt gondolják, ők az állampolgárok felett állnak. Egy, a civil közigazgatás részeként működő rendőrség pedig tudja, hogy ő az állampolgárokért van. Nem uralja a társadalmat, hanem azzal interakcióban és annak alávetve végzi a munkáját.
Hogyan nézne ki az önkormányzati rendőrség? Honnan verbuválnák például az állományt?
A városőrség létrehozásakor érdemes példaként venni a cseheket, a szlovákokat vagy a lengyeleket. A visegrádi négyek közül ugyanis egyedül Magyarországon nincs meg ez a fajta rendvédelmi szervezet. A másik három országban még 1992 és 1994 között hozták meg azokat a legfelsőbb szintű jogszabályokat, amelyek szabályozzák az önkormányzati rendőrség működését. Vagyis hogy az a civil közigazgatás része: az önkormányzati rendőr a város alkalmazottja és ugyanazokat a felhatalmazásokat bírja a közterületi rend fenntartása érdekében, amelyeket az állami rendőrség. Az általam említett országokban a legitim erőszak monopóliuma megoszlik az állami és a városi rendőrség között. Viszont az önkormányzatiaknak nincs nyomozati, bűnüldözési jogosultságuk. Ők inkább csak a helyszínt biztosítják, amíg az állami kollégáik odaérnek.
Fegyvere lenne a városi rendőrnek?
A cseheknél és a szlovákoknál van, míg a lengyeleknél csak akkor viselnek fegyvert, ha például pénzt kísérnek. Amúgy csak bilincs, tonfa, gázspray és szolgálati kutya lehet velük. A hazai elképzelésekhez a lengyel példa áll közelebb. Magyarországon amúgy történelmi hagyománya van az önkormányzati rendőrségnek, 1867-től 1919-ig működött is ilyen szervezet.
Mi lenne a fő feladata a városőrségnek?
A közterületi rendet megzavaró szabálysértők, a szemetelők, a falfirkálók, az engedély nélkül árulók vagy a jogszabály által tiltott módon koldulók ellen lépnének fel. Ehhez nem fegyverre, hanem tekintélyre és határozottságra van szükség.
Honnan lenne pénz az új szervezetre?
Ma a huszonhárom kerület és a főváros nagyjából annyi pénzt ad a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, amelyből egy ezerfős városi rendőrséget kényelmesen lehetne működtetni. Persze emellett további állami, normatív támogatás is szerencsés volna. Azt gondolom, az önkormányzati rendőrség Budapesten egy életképes modell lehetne, csak a politikai elhatározás hiányzik hozzá. Egy klasszikus városi rendőrség létrehozásához alkotmányt, valamint az önkormányzati és a rendőrségi törvényt kell módosítani. Ehhez parlamenti konszenzus kellene, de azt is tudomásul kell venni, hogy a közbiztonságról nem lehet csak egy ciklusra célokat megfogalmazni. Nem lehet kapkodva rendőrségi reformot csinálni.
Kinek tartozna egy ilyen városi rendőrség elszámolással?
A települések képviselőtestületének. A rendőrségi kinevezések jogköre a település polgármesterének hatásköre lenne, ugyanakkor a szakbizottság és a képviselő-testület ellenőrizné a kinevezetteket.
Mikorra állhatna fel egy városőrség?
Ha a politikai akarat és a pénz megvan, elég két év és ragyogóan működhetnének a önkormányzati rendőrségek Magyarországon.
