Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja „az egészségügy 70 fekete napjaként” értékelte az április 1-je – vagyis a teljesítményvolumen-korlát további csökkentése – óta eltelt időszakot, hozzátéve, hogy az említett fekete napok nem is akkor, hanem 2006 júliusával kezdődtek, amikor egyik napról a másikra megváltoztatták a finanszírozás rendszerét.
A képviselő azt javasolta Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek, hogy ne Hollandiába menjen tapasztalatcserére, hanem a magyarországi kórházakban szembesüljön a betegekkel, valamint az egészségügyi intézmények vezetőinek, szakembereinek véleményével. Az ellenzéki politikus úgy értékelte, hogy ez idáig „süket fülekre talált” az egészségügyi tárca részéről az egészségügyi intézmények vezetőinek, professzorainak, valamint érdekképviseleti szervezeteinek felhívása.
Molnár Ágnes megítélése szerint a fekete napok csak folytatódni fognak, például a várólisták esetében, s hetekig, hónapokig, sőt egy évig is tarthat majd, amíg egy beteg sorra kerül az ellátásban, mindazonáltal, ha van pénze, esetleg elsőbbséget is kaphat. A politikus úgy minősítette az egészségügyi tárca tevékenységét, hogy az „szétverése egy korábban jól működő, mindenki számára hozzáférhető rendszernek”.
Kiemelte azt a helyzetet is, hogy az orvosok, az egészségügyi intézmények nem tudják, hogy kit hova küldjenek, utaljanak be, és több helyen szakemberhiánnyal is küzdenek. Ebből egyéni tragédiákat emelt ki, mint a keceli mérgezett gyermekek, a sitkei fejsérülést, vagy a balassagyarmati balesetet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
