Nemcsak az MSZP-t, hanem egyes liberális politikusokat sem győzte meg Horváth Ágnes vegyes, kompromisszumos egészségbiztosítási modellje, ez pedig igen nagy feszültségeket okoz a párton belül. „Még ha kérdéseket is teszünk fel a rendszerrel kapcsolatban, már azt is támadásnak és bizalmatlanságnak élik meg egyesek” – jellemezte a párt belső hangulatát egyik forrásunk.
A kétkedők ugyanis úgy vélik, nem biztos, hogy a biztosítók piacra lépésével a betegek járnak jól, még akkor sem, ha bizonyos szolidaritási elemeket – kötelező biztosítás, állami biztosító megléte – is beépítenek a rendszerbe. A kritikák szerint a betegek csak felületes ellátást kapnak, mivel a kórházaknak a biztosítók nyomása miatt az lesz az érdekük, hogy minél költséghatékonyabban dolgozzanak.
Egy másik forrásunk úgy fogalmazott, őt sem győzte meg teljesen a vegyes modell, de a jelenlegi helyzet tarthatatlan, jobb javaslat pedig nincs. A kisebbik kormánypárt ugyanis nem tekinti tárgyalási alapnak az MSZP reformjavaslatát, mint mondják: kitér a fontos kérdések elől, a biztosítási rendszer helyett az irányított betegellátásról értekezik. „2001 óta mondjuk, hogy legalább az irányított betegellátást erősítsük meg, hat évvel később leteszi ugyanezt a javaslatot az MSZP az asztalra. Ez minden, csak nem alku tárgya” – fogalmazott egy vezető liberális politikus lapunknak.
Keményen vagy sem?
Az SZDSZ-en belül egyébként abban sincs egységes álláspont, hogy a koalíciós partnerrel hogyan kellene viselkedni. Akadnak ugyanis olyan hangok pártban, akik szerint lehetne kompromisszumot találni a szocialistákkal, ezért nem kéne olyan kijelentéseket tenni, hogy ha nem halad a reform, akkor kilépnek a koalícióból. Mások viszont épp azért aggódnak, hogy bár születhet megegyezés, az politikai és nem szakmai kompromisszum lenne.
Horváthék még elkötelezettebbek
A párt hangadói viszont, úgy tűnik, még elkötelezettebbek lettek azután, hogy a holland politikusok és biztosítók is egyetlen lehetséges megoldásként a saját modelljüket ajánlják. „Nem szabad várni, minél gyorsabban kell bevezetni a több-biztosítós egészségügyet” – állította csütörtökön Paul van Rooij, a holland egészségbiztosítók szövetségének elnöke Amszterdamban, ahol magyar újságíróknak mutatták be a holland rendszert. A tanulmányúton egyébként részt vett Horváth Ágnes, Molnár Lajos és Horn Gábor is.
Az egészségügyi miniszter a bemutatóút végén a FigyelőNetnek elmondta, minden érv a magánbiztosítók piacra lépése mellett szól. „2006-ban vezették be a modellt Hollandiában, azóta a verseny hatására csökkentek a biztosítási díjak és a várólisták – hangsúlyozta Horváth Ágnes hozzátéve, hogy ez a modell áll leginkább közel az SZDSZ elképzeléséhez.
Hollandiában ugyanis csak magánbiztosítók vannak, a betegek pedig összetett biztosítási díjat fizetnek. Egyrészt a munkáltató 5,8 százalékos járulékot, az állampolgárok pedig fix díjat utalnak a biztosítóknak. Ha pedig valaki nem vesz igénybe szolgáltatást, akkor idén 250 eurót kap vissza, jövőre viszont a módosítás miatt 150 eurónyi vizitdíjat írnak jóvá.
A verseny az egyéni díjakban alakult ki, az állam ugyanis évi 1100 euróban határozta meg a biztosítási alapcsomag árának felső határát, a verseny hatására azonban minden biztosító olcsóbban kínálja azt. (A legolcsóbb biztosító például 1028 eurót kér az alapcsomagért). „Összességében a hollandok kevesebb járulékot fizetnek mint a magyarok, ugyanakkor a betegellátás színvonala minőségileg jobb. Míg Hollandiában átlagosan négy nővér jut egy betegre, addig Magyarországon 1,4” – emelte ki a tanulságokat Horn Gábor.
Veszteséges biztosítók
A rendszerhez azonban az is hozzátartozik, hogy a biztosítók a verseny miatt nem nyereségesek, ezért azon gondolkodnak, hogy szűkítik a szolgáltatások körét. A hollandok 95 százaléka egyébként így is kiegészítő biztosítási csomagot köt, amelyből a fizioterápiás, a fogászati vagy a pszichiátriai ellátást fedezik.
A holland biztosítók a tanulmányút során azt a jótanácsot adták a magyar delegációnak: a magánbiztosítók beengedése mellett a legfontosabb a szolidaritási elv megőrzése. Országukban ugyanis kötelező biztosítást kötni, a munkaadók által fizetett járulékot egy központi alapba fizetik, ebből finanszírozzák a gyerekek és a krónikus betegek ellátását.
Ronald Lolkema, az egyik legjobban felszerelt amszterdami kórház igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, a holland biztosítók többségét egyelőre csak az ár érdekli, csupán egy-két biztosító tartja szem előtt a szolgáltatások minőségét is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
