A Századvég: Őszöd árnyékában című összefoglalójában a második Gyurcsány-kormány első évét veszi górcső alá. Mint Gíró-Szász András, a Századvég politikai elemzője elmondta, szakpolitikai alapon, illetve a politikai erők szempontjából értékelték a kabinet teljesítményét, egyben kormányzati kronológiát adva.
Mint Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, ez volt a magyar politika egyik legmozgalmasabb éve. „Még soha nem volt példa arra, hogy a választások során politikai tőkét gyűjtő miniszterelnök ilyen gyorsan erodálja azt. Ennek elsődleges oka , hogy a miniszterelnök bevallotta: úgy nyert, hogy nem mondta el az igazat a választóknak” – mondta Stumpf István. Hozzátette: morális válság alakult ki az országban, Őszöd szimbólumává vált az egész ellentmondásos magyar privatizációnak, a hazugságbeszédnek. A politológus hangsúlyozta: az elindult reformok kidolgozatlanok, ellentmondásosak, súlyos társadalmi feszültséget hordoznak. „Sok az improvizáció, a reformok zászlóshajói (mint például az egészségügy) kudarcot vallottak. A közigazgatásban elindult, egyébként jó irányú folyamatok is súlyos feszültségeket tartalmaztak. Még nem tudni, mi lesz a vége” – fogalmazott Stumpf. Véleménye szerint 2006-ban soha nem látott hatalmi lehetőséghez jutott a miniszterelnök, ám felélte politikai erőforrásait, már nem őt tartják a legtöbben a reformok garanciájának, ráadásul külföldön is elveszítette presztízsét. „Egy évvel a választások után azt mondthatjuk: ahelyett, hogy Magyarország kihasználta volna a történelmi esélyt, amelyet az EU-források nyújthatnak, hidegháború dúl, és ebben minősített felelőssége van a miniszterelnöknek” – véli Stumpf.
Instabil koalíció?
Stumpf István hangsúlyozta, a koalíció stabilitásának nem tett jót, hogy háromszor zsarolta meg saját frakcióját és koalíciós partnereit: először Őszödön, majd a bizalmi szavazással, végül pedig amikor a pártkongresszuson bejelentette, csak akkor vállalja az elnöki posztot, ha legalább 75 százalék támogatja. Véleménye szerint jelzésértékű, hogy a liberálisok is azzal vádolják a kormányt, hogy lefékeződött a reformok lendülete. „Bár Gyurcsány Ferenc azt mondta, a kormányzás első évében nem lesz minisztercsere, három változás is történt, ami instabilitást mutat. Rejtett konfliktusokat látok a koalíción belül, és Fodor belépése a kormányba sem stabilizálja a helyzetet. Sőt, elképzelhető, hogy felépít egy alternatív liberális zöld akciót, ami 2010-ben önálló arcot jelenthet” – mondta a Századvég Alapítvány elnöke. Hozzátette: nincs koncepciója a kormánynak, hogy most hogyan folytassák a reformokat, gyorsítsák vagy lassítsák őket.
Rosszabb a helyzet
Stumpf szerint Magyarország most rosszabb helyzetben van, mint 2002-ben vagy 2006-ban, ám van néhány optimizmusra okot adó tény. „A digitális átállásról szóló törvényi szabályozás például valamiféle közeledést, együttműködést mutatott a kormány és az ellenzék között, a rendőrségi gondokkal kapcsolatban is van közeledés. Az ellenzék oldaláról elmozdulás tapasztalható a párbeszéd, a konszenzuskészség felé” – véli. A szakértő szerint azonban a neheze még hátra van, a feszültségek tovább fognak növekedni a társadalomban, elsősorban az egészségügy és az oktatás területén.
Lapunk kérdésére Stumpf István elmondta, nem szeretne jóslásra vállalkozni a kormány jövőjével kapcsolatban, ám annyi biztos, hogy lefékeződött a reformlendület, megkopott a miniszterelnök politikai támogatottsága, biztos szavazói felét elvesztette az MSZP. „Két lehetőséget látok rövid távon: vagy olyan mértékben fogy el a bizalom, hogy fél év után a szocialisták lecserélik miniszterelnöküket, vagy pedig Gyurcsány Ferenc radikális kormányátalakításba kezd, és megpróbálja újradinamizálni a kormányzat működését. Nem osztom azt a nézetet, hogy ősszel rendkívüli választások lesznek, bár személy szerint azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzet feloldása egy új választás lehetne. Ezt az MSZP valószínűleg elveszítené, de nem erodálódna tovább az MSZP szavazótábora, jelentős befolyásoló erő maradhatna” – emelte ki Stumpf.
Ami az ellenzéket illeti a szakértő elmondta, látnak törekvést arra, hogy egy ellenzéki program összejöjjön, sok kiindulópont létezik, amire rá lehet építeni az elkövetkező időszak társadalmi-gazdasági programját. „El kell készíteni, de akkor kell működésbe hozni, ha kormányzati pozícióba kerül” – véli az alapítvány elnöke.
A pantomimkormányzás
A kötet egyik szerkesztője, a miniszterelnök politikafelfogásáról, szerepfelfogásáról szóló rész szerzője, G. Fodor Gábor elmondta: racionális, hidegfejű elemzést kíván adni a politikai filozófia eszköztárával. „Azt a kérdést tettem fel, hogy hogyan működik a politikai vezetés a parlamentáris demokráciák világában? A nyugat-európai példák vezettek. Arra a következtetésre jutottam, hogy a magát a demokrácia szócsöveként aposztrofáló kormány gyakorlatilag parlamentáris reformdiktatúrát alkalmaz, tevékenysége pantomimkormány tevékenységévé züllött, amely túllép a demokratikus politika elemein” – hangsúlyozta G. Fodor Gábor. A szakértő azt a kérdést is feltette, hogy Gyurcsény Ferenc dramaturg, azaz ő mozgatja az eseményeket, vagy a dramaturgia kész termék? A kormányzás pedig PR, látszattevékenység, vagy valódi, amihez kell kormányzástudás, politikai okosság? „Gyurcsány Ferenc kormányában a látszat, az illúziókeltés fontosabb, mint a valódi kormányzás. Ez egy pantomimkormányzás, olyan, mint a kormányzás karikatúrája” – véli G. Fodor Gábor.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
