Tatai-Tóth András (MSZP) fontosnak tartotta, hogy a sajátos nevelési igényű kategória mellett kerüljön be a törvénybe a pszichés rendellenességgel élő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kategóriája, az uniós gyakorlatnak megfelelően. Mint elmondta, javaslatot dolgoztak ki e három kategória szétválasztására, s országos vizsgálat folyik, amelynek lényege, hogy meghatározzák ki melyik kategóriába tartozik.
Ésszerőbb óraszámemelés
„Biztosítani kell, hogy minden gyermek megfelelő ellátásban részesüljön, s ehhez forrás is kerüljön” – hangsúlyozta a szocialista képviselő. Hozzátette: jelen pillanatban ugyanis sokszor probléma, hogy a szociálisan, illetve kulturálisan hátrányos helyzetű gyermekeket is a sajátos nevelési igényűek közé sorolják a költségvetési többlettámogatásért.
A művészeti iskolák kapcsán szólt arról, hogy olyan módosító javaslatokat nyújtanak be, amelynek értelmében az intézmények a jelen törvényi keretek között végezhetik munkájukat, amíg a minősítési eljárások le nem zárulnak. Jogosnak nevezte azt az igényt, hogy addig, amíg a minősítések nem fejeződnek be, ne változzanak a működési feltételek. Javaslatot tesznek továbbá a pedagógusoknak kötelezően elrendelhető plusz két órával kapcsolatos szabályozás ésszerűbbé tételére is.
Fidesz: sok száz iskola bezárása várható
Pánczél Károly (Fidesz) a kormány korábbi ígéreteit kérte számon. Firtatta a közoktatásban ígért, legalább 25 százalékos béremelést, a 48 hátrányos helyzetű kistérségnek ígért pedagógus pótlékot, illetve a kistelepüléseknek ígért kiemelt támogatást az iskolák fenntartásához, valamint a mindennapos testnevelés bevezetését.
A mostani törvénymódosításban szereplő szakképzés szervezési társulásokról létrehozásáról azt mondta, hogy finanszírozási eszközökkel könnyen kikényszeríthető, hogy a túlélés egyetlen esélyévé váljanak. A munkaerő-gazdálkodás tervezése véleménye szerint a létszámleépítést könnyítheti meg.
Sok száz iskola bezárását eredményezheti az a passzus, hogy az állami, önkormányzati fenntartó csak akkor adhatja át az intézményt nem állami fenntartónak, ha az eddigi két év helyett négy évig vállalja a működtetés számláját. Az egységes iskola-kollégium létrehozásának ösztönzése mögött szintén költséghatékonysági megfontolások állnak álláspontja szerint, s ez a kollégiumok szakmai önállóságának elvesztését eredményezheti.
Óvodai férőhelykere szükség van
„Folytatódik az alapfokú művészeti iskolák fojtogatása” is a normatíva igénylés szigorításával – mondta a képviselő.
Egyetlen pozitív elemnek az óvodáztatás bővítését nevezte, ugyanakkor, mint elmondta, számításaik szerint a jogszabályban foglaltak megvalósításához 15-20 ezer új férőhely létrehozására lenne szükség.
SZDSZ: sokszor csak pénzkereseti lehetőség a gyerekek besorolása
Sándor Klára (SZDSZ) azt mondta, hogy a szegregáció szorosan kapcsolódik a sajátos nevelési igényű gyermekekhez, a kistelepülések problémájához, illetve a roma gyerekek iskoláztatásának kérdéséhez. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között a legmagasabb a roma gyermekek aránya, s mire ezek a gyermekek iskolába kerülnek, olyan hátrányokkal indulnak, amit később már nem tudnak leküzdeni – mondta.
A képviselő fontosnak tartotta, hogy ellenőrizzék, valóban sajátos nevelési ellátásra van-e szükségük az ebbe a kategóriába sorolt gyerekeknek. Sok intézményben ugyanis egyszerű pénzkereseti lehetőségnek tartották ezt a formát. Fontos elemnek nevezte a nevelési tanácsadók fejlesztését, amit a törvény tartalmaz. Kiemelte azt a passzust, amely szerint, ha a fenntartó jogsértő rendelkezést hoz, akkor azt bíróság előtt lehet megtámadni.
KDNP: méltánytalan intézkdések az egyházi iskolákra nézve
Hoffmann Rózsa (KDNP) a „rohammunka” megnyilvánulásának nevezte, hogy olyan törvényi szövegek születtek, amelyek érhetetlen mondatokat tartalmaznak. Bírálta az ismételten centralizáló törekvéseket. Ezek közé sorolta a többcélú kistérségi társulások munkaerő-gazdálkodására vonatkozó passzust. Kifogásolta azt is, hogy óriási mértékben csökkent az egyes évfolyamok alapfinanszírozása, és a törvénymódosítás most ezt nem hogy korrigálná, hanem tovább erősíti. Azzal kapcsolatban, hogy a nem állami intézményeknek is 25 százalékban fel kell venniük a hátrányos helyzetű diákokat, kifejtette: az egyházi iskolák országos átlagban messze e fölött vesznek fel hátrányos helyzetű tanulókat. Nem méltányos ilyen megszorítást tenni, ez ellentétes szentszéki megállapodással is – mondta.
MDF: célzott programok kellenek
Almássy Kornél (MDF), idézve a köznevelési tanácshoz érkezett véleményeket, arról beszélt, hogy a törvény szövege egyre csak duzzad, a változtatások már-már áttekinthetetlenek. Az ellenzéki politikus elhibázottnak nevezte a törvénymódosítást, amely nem kezeli a közoktatás problémáit, a szegregációt, s az alulfinanszírozottságot. Amíg 2006-ban 43 milliárd forint hiányzott a közoktatás finanszírozásából, nem is lehet csodákat várni – tette hozzá, megemlítve, hogy Finnországban jelentős pluszforrásokat biztosítottak a terület számára.
Pozitívnak nevezte a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatására vonatkozó módosítást, ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a kormányzat a szükséges, egyes becslések szerint 20-22 ezer új férőhelyet miként kívánja biztosítani. Célzott programokat kellene a kormánynak bemutatnia – mondta Almássy Kornél.
