Az alkotmányos visszásság gyanúját Lenkovics Barnabásnak, az állampolgári jogok volt biztosának a jelentése is alátámasztja – mondta Szászfalvi László. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese szerint a betegek elhelyezése emberi jogi szempontból is aggályos. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy lelkileg sérült beteget a megszokott orvostól, környezettől nehezebb elválasztani, mint egy lelkileg egészséges embert. Az ombudsman-helyettes arra a kérdésre vár választ az Egészségügyi Minisztériumtól, miért korlátozzák az OPNI kommunikációs lehetőségeit az átalakítás során.
Nagy Zoltán, az OPNI főigazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy az intézet megszüntetése jogi problémákat vet fel. A jelenlegi állapotot ismertetve arról tájékoztatott, hogy 411 ágyon látják el a fekvőbetegeket. A miniszteri határozat az intézet fekvőbeteg-ellátó kapacitását a Semmelweis Egyetem, hat fővárosi, valamint a kistarcsai kórház között osztotta fel – emlékeztetett a főigazgató.
Matejka Zsuzsanna, az Egészségügyi Minisztérium kabinetvezetője hangsúlyozta: a szaktárca célja, hogy a pszichiátriai intézet szakmai csoportjai „új helyen, a lehető legoptimálisabb keretek között tudják folytatni munkájukat”, illetve a betegek a továbbiakban is színvonalas ellátást kapjanak. A kabinetvezető a pszichiátriai aktív ágyak csökkentéséről szólva azt mondta, hogy a gyógyszeres terápia területén az elmúlt másfél évtizedben „hihetetlen technológiai fejlődés” volt. Ennek köszönthetően lehetővé vált, hogy a lelki sérült betegek a társadalom aktív tagjaként, a kórházból kikerülve, emberhez méltó életet élhessenek.
Mikola István, az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke úgy látja, hogy az intézet „életvédő program”, megszüntetése a közösség szétverését jelenti. „Ezt a fellegvárat a magyar egészségügy nem adhatja fel (…), nem mondtunk le erről az intézményről, szervezkedni fogunk az intézmény megmaradásáért” – hangsúlyozta. Az alelnök arra a kérdésre vár választ, mi a valódi oka az OPNI megszüntetésének, milyen szerepe van ebben a szcientológiai egyháznak.
Baraczka Mariann, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint az élethez és a testi egészséghez való jogi garanciát az OPNI átalakítása során biztosították. Ugyanakkor hozzátette: a végrehajtáskor nehézségek akadnak, de ezek felülvizsgálattal kiküszöbölhetőek. Az egészségügy átalakításával kapcsolatos döntéseket a közigazgatási szabályoknak megfelelően hozta meg az Egészségügyi Minisztérium – mutatott rá a szakállamtitkár, hozzátéve, hogy a betegek tájékoztatásához szükséges feltételeket a szaktárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár biztosította.
Mikola István azon kérdésére, hogy mi az oka az OPNI megszüntetésének, azt válaszolta: nem az intézményt szüntették meg, hanem a fekvőbeteg-ellátást. Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke úgy véli, a pszichiátriai intézet jogutód nélküli megszüntetése a magyar pszichiátria „lefejezése”. Nem az épülethez ragaszkodik a Magyar Pszichológiai Társaság, hanem egy átgondolt, a szakmával és a betegszervezetekkel egyeztetett koncepciót hiányol – emelte ki.
Tasnádi Zoltán, az OPNI átalakításáért felelős miniszteri biztos szerint az átmeneti időszakban a betegellátás tárgyi és szakmai feltételei biztosítottak. Szólt az intézet alapító okleveléről és a betegellátási dokumentációról is. Mint mondta, a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem is készen áll az iratok befogadására.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
