150-200 ezer autót, ennél több autóst, és mintegy háromszázezer, a tömegközlekedésben utazót érintenek a négyes metró építésével összefüggő útlezárások, kerülőutak. Független szakértők szerint a fővárosi közlekedési beruházások jelentős részét nem készítik elő kellően, a szervezettség hiánya pedig késedelmes befejezést és a költségek jelentős emelkedését eredményezi.
A lap számításai szerint az elterelések, a dugók, a várakozás napi egy órát emésztenek fel, ami „munkaidőben” számolva, ezer forintos órabérrel napi 500 ezer forint. Az autósoknak napi egy liter pluszbenzin 50 milliót jelent. Pénzben kifejezhetetlen a kínlódás, a szabadidő csökkenése, az idegek terhelése és a megnövekedett környezetszennyezés. Így egy év alatt a budapestieknek 200 milliárd forint pluszköltséget jelent a metróépítés.
Bécsben a metróépítéssel rutinos közlekedésszervezés jár együtt. A környékbeliekkel időben egyeztetnek, az elkerülő útvonalakat mérnöki pontossággal dolgozzák ki, és az adott időpontban lakossági gyűléseken, majd a postaládákba eljuttatott rajzokkal meg is magyarázzák. A türelmet azután az avatóünnepségeken „hálálják meg”, ezek a valóságos népünnepélyek, ami erősíti a bécsiekben azt az érzést, hogy ami ugyan évekig kellemetlenséget okozott, az övéké.
Brüsszelben az „útelterelés” az egyik első kifejezés, amit az autóval érkező külföldiek mindkét ottani nyelven megtanulnak. Türelemre igencsak szükség volt a metrónál is: a Delacroix állomásnak, a kettes vonal nyugati végének építése 2001 augusztusában kezdődött, és öt évre rá, tavaly szeptemberben adták át. Üzleteket kellett átköltöztetni, parkolóházat zártak be. A Bostonban és közvetlen környékén élő 4,4 millió ember már úgy hozzászokott a dugókhoz, hogy valószínűleg el sem tudja képzelni, milyen lehet folyamatosan haladó autót vezetni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
