Az adatvédelmi biztos erről csütörtökön nyilatkozott az MTI-nek annak kapcsán, hogy Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. vezérigazgatója szerint nagyobb biztonságot jelentene, ha térfigyelő kamerákat helyezhetnének el a temetőben, de korábbi felvetésüket Péterfalvi Attila kategorikusan elutasította azzal, hogy személyiségi jogot sértene a kamerák üzemeltetése.
Péterfalvi Attila azt MTI-nek erre azt mondta: a cég két évvel ezelőtt olyan térfigyelő rendszerről kérte az állásfoglalását, amely a nap 24 órájában működne, a felvételeket rögzítenék, és a visszakereshetőség érdekében egy hétig tárolnák. Felidézte: 2005-ös állásfoglalásában azt írta, hogy adatvédelmi szempontból a nyitvatartási időn kívül – tehát egy zárt temetőben – rögzített felvételek szükséges ideig történő tárolása nem kifogásolható.
Véleménye szerint a sírkőrongálások megakadályozását, illetve elkövetőinek felderítését megfelelően szolgálná például, ha a kamerákat a kerítések vonalában és a temetőben található főbb csomópontok mentén helyeznék el. Ilyen módon a képfelvevő berendezések csak azoknak a személyeknek a cselekményeit rögzítenék, akik jogszerűtlenül tartózkodnak a temető területén – tette hozzá az adatvédelmi biztos.
„A temetők területe speciális, ott vallási és társadalmi rítusok zajlanak, nem ritkák az érzelemkitörések sem, ezen kívül a gyászolók, látogatók szeretteikre emlékezve általában magányra vágynak, ezért a nyitvatartási időben is üzemelő, a temetőbe látogató személyekre irányuló kamerás megfigyelés terve a magánszféra védelmét szolgáló szabályozás lényegétől idegen ” – szögezi le állásfoglalásában az adatvédelmi biztos.
