“Ennek az utazásnak az egyik legnagyobb öröme és tanulsága számomra az, hogy láthattam, hogy az itteni magyarság milyen szép egységben él” – mondta a köztársasági elnök kanadai útját összegezve újságíróknak. Hozzátette: “az elnöki ciklusom legfontosabb szolgálata az, hogy összetartsam a világ magyarságát”.
Sólyom László az egy hét alatt Torontóban, Ottawában, Calgaryban és Lake Louise-ban járt. Találkozott kanadai magyarokkal, akik, mint mondta, megtalálták számításukat az észak-amerikai országban.
A köztársasági elnök Torontóban megkoszorúzta az 1956-os emlékművet a Budapest Parkban. Ottawában a magyar államfő a Főkormányzói Palotában találkozott Michaelle Jean főkormányzóval, a parlament épületében fogadta a köztársasági elnököt Noël A. Kinsella, a kanadai szenátus elnöke és Peter Milliken, az alsóház elnöke, megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját, majd pedig Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélést.
Sólyom László a Banff Nemzeti Parkban túrázott (fotó: MTI)
Kanadai útjának harmadik állomásán, Calgaryban, a delegáció tagjaként utazó Hiller István oktatási miniszter, valamint kanadai kollégája, Ron Liepert oktatási egyetértési memorandumot írt alá, a köztársasági elnök pedig beszédet mondott a Petroleum Clubban. Az út utolsó állomásaként a magyar államfő a Lake Louise település mellett található Banff Nemzeti Parkban, Kanada legrégibb nemzeti parkjában túrázott, ahol megcsodálta a Johnston kanyont. Sólyom László Ottawában zárta le a kanadai 1956-os megemlékezéseket.
A főkormányzó megemlítette, hogy Kanadában is híre ment a magyar államfő által kezdeményezett Zöld Elnökök Hálózatának. Sólyom László minderre úgy reagált: szeretné a hálózatot kiterjeszteni az Európai Unión túlra is.
Sólyom László többször is hangsúlyozta: mindenhol felvetette a magyar vízummentesség ügyét. Mint a vendéglátói jelezték, ez összetett probléma, és a megoldására még egy ideig várni kell – tette hozzá az államfő.
