A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint arra lenne szükség, hogy az új polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jogok megsértésének tekintené a nagy nyilvánosság előtt tett, a közösség méltóságát sértő olyan megnyilvánulást, amely a személyiség valamely lényegi vonásán alapuló társadalmi csoportra vonatkozik.
A köznyelvben “gyűlöletbeszédnek” is nevezett cselekedetek büntetőjogi szankcionálására az Alkotmánybíróság szerint lehetőség nincs, ez azonban nem zárja ki, hogy a magatartáshoz a polgári jog hátrányos következményeket fűzzön – fejtette ki Kárpáti József, a bizottság tagja.
Amennyiben egy közszereplő olyan mértékben gyalázkodik, egyes társadalmi csoportokkal szemben, hogy sérti a csoporthoz tartozó személyek megítélését, akkor legyen lehetőség arra, hogy meghatározott szervezetek – kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közhasznú jogvédő szervezetek – keresetet indíthassanak ellene és “sérelemdíj” megfizetésére kötelezhessék az illetőt – javasolta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevében Schiffer András.
Még erősebbé tennék az élettársi viszont
Az új Ptk. tervezete némileg bővíti a már meglévő élettársi viszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek rendszerét, az ilyen viszonyt a családjogi fejezetbe helyezi. Lehetővé teszi nem kötelező jelleggel az élettársi viszony nyilvántartásba vételét, annak megszűnése esetén egyes tartási és lakáshasználati jogokról rendelkezik, továbbá lehetővé teszi a törvényes öröklést az élettárs halálát követően.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint egy hangsúlyosabb és erősebb intézményre lenne szükség, amely a jelenlegi élettársi viszony és a házasság közé illeszkedve valós tartós, együttélési alternatívát biztosítana mind a heteroszexuális, mind a meleg párok részére, s egyszerűsített bírósági eljárással lehetne felbontani.
A “rendezett élettársi viszony” az anyakönyv előtti bejegyzéssel jönne létre, s kevesebb jogot biztosítani, mint a házasság, a pároknak nem adna lehetőséget például az örökbe fogadásra – mondta el Kárpáti József.
Ki a közszereplő?
A TASZ hiányolja, hogy a közszereplő fogalma nincs tisztázva a tervezetben. Schiffer András kitért arra, hogy a közszereplőknek nagyobb tűrési kötelezettségük van az őket ért kritikákkal szemben, viszont szereplésük megnyilvánulásaik esetén a felelősségük is nagyobb.
Hozzátette: természetesen másként közszereplő egy hatalmat gyakorló politikus, egy bulvár televíziós műsorban szereplő személyiség, egy szakszervezeti vezető, ezért ennek megfelelően egy differenciált és ezekre a különbségekre érzékeny kategóriát kellene kialakítani.
A TASZ a sajtószabadságért
A sajtószabadsággal kapcsolatban a TASZ képviselője arról beszélt, törvényi szabályozással kellene kizárni azt a fenyegetettséget, hogy tényszerű tudósítások esetén – amikor például arról számol be valamely sajtóorgánum, hogy egy politikus miként minősít egy másik politikust -, nagy valószínűséggel kártérítési perrel is számolni kell.
Az új Ptk.-val kapcsolatban az idei év a véleményezés időszaka, a tervezet a második félévben kerülhet a kormány elé – mondta el Sáriné Simkó Ágnes, a minisztérium főosztályvezetője. Hozzátette, a tervezetet várhatóan 2008-ban fogadja el és terjeszti a parlament elé a kormány, s 2009-ben léphet hatályba.