Belföld

A kórháztól von el pénzt a műhibaper

Egyre magasabb összegeket ítélnek meg a fel­pereseknek az orvosi műhibaperek során, ám a kórházak kötelező felelősség­­biztosítása csak 5 millióig térít.

Az orvosi felelősség és a jog

ELŐZMÉNYEK. Ameri-kában a XIX. század második felében terjedtek el az orvo-sokat szakmai sza-bályok megsértése és gondatlanság alapján megtámadó perek. Hazánkban az orvos felelőssége a büntető törvény-hozásban 1878-ban jelent meg.

MAI SZABÁLYOZÁS. Magyarországon jelenleg az orvosi ténykedéssel összefüggő büntetőjogi felelősséget alapvetően a Büntető Törvénykönyv („foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés”), a kártérítési kötelezettség feltételeit pedig a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A rendelkezéseket speciális jogi normák töltik meg konkrét tartalommal.

EMELKEDŐ ÖSSZEGEK. A rendszerváltás előtt nem voltak gyakoriak a büntetőeljárások, sem a kártérítési ügyek. Az 1990-es évektől kezdődően azonban az esetek száma, a perek összegszerűsége és a megítélt pénzek átlagos nagysága is meredeken emelkedett.

BIZTOSÍTÓI KIVONULÁS. A perekben megítélt kártérítések megugrása miatt az ezredforduló táján az egyik nagy biztosító már veszteségesnek ítélte az intézményi felelősségbiztosítási üzletágat, s úgy döntött, kivonul erről a területről. Csak a magánorvosokkal és a szakorvosi járóbe-teg-rendelőinté-zetekkel szerződött úgy, hogy azok díjait radikálisan megemelte.


A kórháztól von el pénzt a műhibaper 1

A kórháztól von el pénzt a műhibaper 2

Első- és másodfokú, nem jogerős ítéletek után jelenleg az egyik ítélőtábla foglalkozik azzal a perrel, amely egy agykárosodással született gyermek ügyében indult. A döntés régóta húzódik, hiszen a tudomány mai állása szerint az oxigénhiányos magzati agykárosodások 60 százalékának oka még ismeretlen. A kártérítési igény viszont mára meghaladja a 100 millió forintot is, a kamatok pedig napról napra tovább nőnek.

Az érintett egészségügyi intézmény vezetői egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Magyarországon nincs felső határa a perelhető összegnek, miközben az Egyesült Államok egyes államaiban maximalizálták a bírósági kártérítés összegét. Erre nálunk is vannak törekvések, ám a hazai jogrendben – többek véleménye szerint – ez alkotmányellenes lenne, mert diszkriminatív megkülönböztetést teremtene a nem vagyoni károk között.


Egy használt autó árát éri egy élet?


Kovácsy Zsombor, az idén februárban alakult Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke sem tartja támogathatónak azt a korábbi kezdeményezést, hogy a független bíróságok ítélkezési gyakorlatát kellene keretek közé kényszeríteni a „túl magas” kártérítési összegek megakadályozására. Nagyon nehéz kérdésnek ítéli egyebek mellett a nem vagyoni károk ellentételezésének forintosíthatóságát, a tendencia azonban egyértelmű. Így nálunk is egyre kevésbé elfogadható az, hogy egy emberélet – kártérítés formájában meghatározott – értéke a legolcsóbb autó árát is alulmúlja. Így viszont, amennyiben a műhibaperben a kárigény jogosnak bizonyul, úgy a nem vagyoni kár összegének megítélése – azaz a személyiségi jogok sérelmének pénzbeli kompenzálása – a bírói mérlegelés körébe tartozik.

Befagyasztott összeg


A gond ott van, hogy akármi legyen a meghozott döntés, a biztosító a kártérítések összegéből legfeljebb 5 millió forintig térít, már ha a biztosító egyáltalán hajlandó szerződni az adott kórházzal. A felső határ a konstrukció bevezetése, azaz 1992 óta egyáltalán nem emelkedett, s nem követi a megváltozott piaci körülményeket. A bíróságok által megítélt összeg e feletti részét a kórházaknak kell fedezniük, sőt az 5 millión belül is gyakori a 10 százalékos önrész kikötése. „Ma már minden beteg per forrása lehet” – véli Martini Jenő, műhibaperekre szakosodott ügyvéd, szakorvos. Mint mondja, ha ez így megy tovább, akkor az orvos elsődlegesen nem azon fog gondolkodni, mi a baja a betegnek, hanem azon, mi baja származhat neki ebből a betegből.

Évente körülbelül 300 kártérítési per indul a hazai egészségügyi szolgáltatók ellen, amelyek elvileg sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által a működésükre átutalt összegből, sem a fenntartó tulajdonos (legtöbbször az önkormányzat) forrásaiból nem fedezhetnék ezen kiadásaikat. Mivel az intézményi finanszírozásba sem a biztosítási díjakat, sem a kártérítéseket nem kalkulálják bele, így azok végső soron mégis a betegellátó tevékenységtől vonnak el forrásokat. A szakemberek úgy vélik, mára tarthatatlan helyzet alakult ki az egészségügyi felelősségbiztosítások terén. „Jelentős a díjnövekedés, emelkednek a kárigények, rendezetlen és nehezen átlátható a biztosítási rendszer” – összegzi röviden egy korábbi felmérésük tapasztalatait Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

3,2 milliárd volt a kárigény tavaly

Tavalyelőtt például 73 intézmény 526 millió forint kártérítést és 35-40 millió forintnyi járadékot fizetett ki felelősségbiztosítási kártérítésekre, 70 kórházzal szemben pedig mintegy 3,2 milliárd forint kárigény érvényesítése volt folyamatban. Ráadásul a számadatok nem is tükrözik a teljes képet, mert a szövetség 151 tagintézményéből csak 90 válaszolt a körkérdésre. Közben az adott évben a kórházak 28 százalékánál 100 százalék felett, 10 százalékuknál 30-100 százalékos mértékben, 8 százalékuk esetében pedig 20 és 30 százalék között nőttek a biztosítási tarifák. A felmérésből az is kitűnt, hogy a legnagyobb kockázattal a szülészet, az ortopédia, a traumatológia és a sebészetek üzemeltetése jár.

A szövetség éppen ezekre az adatokra és tendenciákra hivatkozva szorgalmazza régebb óta, hogy az érintettek – a szaktárca, a finanszírozó, a tulajdonosok és az intézmények – rendezzék közösen az egészségügyi felelősségbiztosítás kérdését. Már magának a fogalomnak a meghatározása sem egyszerű, hiszen a beteget az intézményben hátrányosan érintő összes körülmény, esemény beletartozik. Olyanok például, hogy leszakad a kórteremben a mennyezet, a beteget károsító, tisztázatlan okokra visszavezethető szövődmény keletkezik a gyógykezelés során, vagy meghibásodik az informatikai rendszer. Mindez pedig nem feltétlenül az orvos hibája.


(További részleteket a Figyelő legfrissebb számában olvashat!)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.