A négyes metrónál nem kell busz
A tervek szerint a négyes metró minden állomása akadálymentesítve épül meg. A mozgólépcsők mellett liftek is segítik a kerekesszékkel, babakocsival, nagy csomaggal utazók közlekedését. A felvonók minden állomáson folyamatosan üzemelnek majd. A látássérültek közlekedését különleges, „tapintható és hangos” tájékoztató rendszerek segítik majd.
Liftek helyett alacsony padlós buszokkal segítené a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) a mozgássérültek közlekedését. A Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Antal Attila, a BKV Zrt. vezérigazgatója, Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke, Szőllősiné Földesi Erzsébet, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének (MBE) elnöke által csütörtökön aláírt megállapodás értelmében a kettes metróval azonos felszíni nyomvonalon alacsonypadlós autóbuszok közlekednek majd menetrendszerűen addig, amíg végleges megoldás születik a metró akadálymentesítésének ügyében. Sasvári Gyula (Fotó: fn.hu)
Ez egyelőre várat magára, a liftek utólagos beszerelése az állomásokra ugyanis túl drága a BKV-nak. A kettes metró akadálymentesítésére elkülönített három és fél milliárd forint pedig nem elég a tervezett liftek megépítésére. A korábban becsült költségekhez képest ötször nagyobb árajánlatot nyújtottak be a vállalkozók, így a négy megálló átalakítása tizenötmilliárdba kerülne.
Felvonók, rámpák
Szőllősiné Földesi Erzsébet a FigyelőNet kérdésre elmondta, az alacsony padlós buszok forgalomba állításával csak egy 2003-as ígéretét tartja be a közlekedési vállalat. „Elfogyott a türelmünk, mostantól nem fogadjuk el, hogy például az új buszjárat megállóit szakszerűtlenül építsék át” – jelentette ki az MBE elnöke, aki szerint ezzel az új járattal legalább egy irányból megközelíthető lesz a belváros a kerekes székben ülők, a nehezen mozgó idősek és a kismamák számára. Nézze meg videónkat!
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy a megállókat a kettes metró állomásaival megegyező helyen alakítják majd ki. Mint mondta, az akadálymentes közlekedés biztosítását a főváros vezetése nemcsak törvényi, hanem erkölcsi kötelességének is tartja.
Úgy tudjuk, a BKV-nál csak ideiglenesnek tekintik a metró menti buszokat, és keresik annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet lift nélkül – például felvonóval vagy rámpával – akadálymentesíteni az egyes állomásokat. Szőllősiné úgy véli, az új buszjáratnak végig buszsávon kellene mennie, különben a lassúsága tartja majd távol tőle a kerekes székeseket.
Lemaradás
A távolabbi tervek szerint hálózatba kapcsolnák a BKV alacsony padlós járatait és térképekkel segítenék a mozgássérültek közlekedését. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „közlekedési hálózatban” kell gondolkodni, tehát meg kell teremteni az akadálymentes átszállási kapcsolatokat is. Mint mondta, az akadálymentes közösségi közlekedés nemcsak a mozgásukban korlátozottaknak jelent segítséget, hanem azoknak is, akik valamiért „idegenkednek” a föld alatt futó metrótól. Bár a törvény – csakúgy, mint a középületeknél – a közösségi közlekedés résztvevőinek (tehát a BKV-nak is) 2010-ig ad csak haladékot az akadálymentesítésre, a közlekedési vállalat becslése szerint a járműállományuknak csak mintegy fele lesz használható kerekes székkel az évtized végére.
Csak a járatok 27 százalékát tudják használni
Antal Attila, a BKV vezérigazgatója elmondta, jelenleg a járműállomány húsz, a megállók harminc, a járatok huszonhét százaléka alkalmas arra, hogy azokat a fogyatékkal élők is használhassák. Az akadálymentesített középületekről csak 2005-ös adatai voltak a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak. Eszerint akkor a főváros középületeinek 22 százaléka volt akadálymentes, míg a megyékben az állami épületek mindössze 16 százalékát lehetett kerekes székkel is elérni.
Magas járdák
„Kerekes székkel az alacsony padlós nagykörúti villamosokig sajnos el sem jutunk gyakran, hiszen a járdák nincsenek mindenhol lekerekítve” – mondja Sasvári Gyula, aki fogyatékosként évek óta kiszorul olyan közlekedési eszközökről, mint a HÉV, a MÁV járműveinek használatát pedig tizenöt-húsz nappal a tervezett utazása előtt be kell jelentenie, hogy a vasúttársaság felkészüljön rá. Mint mondja, a hivatalok nagy része is nehezen megközelíthető, a parkolás pedig egyenesen lehetetlen a mai viszonyok mellett. „Ha épp üresen is hagyják azt a kevés – számunkra kialakított – parkolóhelyet, egyáltalán nem biztos, hogy a kerekes székkel fel tudunk kaptatni a gyakran húsz-huszonkét centis járdára” – jegyzi meg Sasvári.
Külön problémaként említette, hogy a kerekes székesek szinte teljesen kiszorulnak az üzletekből. „Egyedül a nagy bevásárlóközpontokba tudunk könnyen bemenni, de azok messze vannak, nehezen elérhetőek, ráadásul esős időben veszélyesen csúszik a padlójuk” – panaszolja Sasvári. A mozgássérültek szerint kétséges, hogy 2010-re legalább a középületeket akadálymentesítik-e (jelenleg ezek húsz százaléka járható kerekes székkel), a magánépületeknél azonban még ennél is rosszabb az arány. A fogyatékkal élők úgy vélik, fel kell hívni a beruházók figyelmét, hogy a jövőben természetessé váljon, hogy egy új épület akadálymentes legyen.
