Révész Máriusz, a parlament oktatási bizottságának fideszes tagja kedden kezdeményezte: a kormány még az idén vizsgálja meg, hogy a szülők pluszszavazatot kapjanak gyermekük után. „A magyar állampolgárok ötöde meg van fosztva a szavazójogtól. Nem a szülők kapnák meg azonban ezt a voksot, de jogilag ők járhatnának el helyettük. A végeredmény szempontjából ez persze ugyanaz” – mondta a fideszes politikus a FigyelőNetnek. Hozzátette: ez nem az ő ötlete volt, jelenleg nagy viták dúlnak Európában a kérdésről. “A gyermekeket nevelő családok hátrányos helyzetben vannak, aki például három gyermeket vállal, komoly anyagi terhet vesz magára. Ehhez képest egy ötfős családban csak két szavazásra jogosult van. Sokkal igazságosabb lenne a társadalom, és másként nézne ki a politika, ha mindannyian érvényesíthetnék érdekeiket” – véli Révész Máriusz. A politikus a FigyelőNet kérdésére elmondta, egyelőre csak azt vetette fel, hogy a kormány elvileg vizsgálja meg a lehetőséget, kodifikációs kérdésekben még nem mélyült el.
Száz év visszalépés
Kolláth György alkotmányjogász ugyanakkor gyerekesnek és alkotmányjogilag értelmezhetetlennek nevezte a felvetést. A FigyelőNet kérdésére a szakértő elmondta, demokráciákban a választójog négy alapelvből áll: általános, közvetlen, titkos és egyenlő. Révész Máriusz felvetése ez utóbbit ütné ki azzal, hogy a száz évvel korábbi cenzusos rendszerekhez hasonlóan egy bizonyos tényező – adott esetben a gyermek – miatt többletszavazatot adna bizonyos embereknek. „Ez sértené a jogegyenlőséget, ráadásul ezen az alapon más okok miatt is kaphatnának bizonyos csoportok pluszszavazatot” – véli Kolláth. A javaslat ráadásul több kérdést is felvet, például ha egy családban csak egy gyerek van és a szülők más pártra voksolnának, hova számítsák a szavazatot.
Révész Máriusz az alkotmányellenesség vádjára lapunknak úgy felelt, hogy száz éve az volt alkotmányba ütköző, hogy a nők szavazati jogot kapjanak, most pedig ez már természetes.
Elgondolkodtató korhatár
Az alkotmányjogász azonban kiemelte: azon érdemes elgondolkodni, továbbra is ragaszkodnunk kell-e a 18 éves korhatárhoz. Igaz, az Egyesült Államokban például 21 éves kortól dönthetnek csak a fiatalok az állam ügyeiről, ám van állam, ahol a korhatárt 16 évre szállították le. „Egy 16 éves gyerek már dolgozhat, pénzt kereshet, vagy házasságkötéssel nagykorúvá is válhat. A XXI. század nagy változást hozott, a gyerekek érettebbek, ezen a kérdésen érdemes elgondolkodni” – hangsúlyozta Kolláth György.
Pont ezt javasolta hétfőn a Gyermekbarát Mozgalom, igaz, nem az országgyűlési, hanem a települési önkormányzatok szintjén adná meg már 16 éves kortól a választójogot. „Ez a kezdeményezés figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságát, s megfelel az ENSZ gyermekjogi egyezménye elvárásának is, amely szorgalmazza a gyermekek közéletbe történő bevonását, illetve annak a készségnek az elsajátíttatását, amely szerint a felnövekvő nemzedék legyen tevékeny résztvevője szűkebb, s majd az egyre jobban megismert tágabb környezete alakításának, jobbátételének” – áll Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnökének közleményében.
100 éve csak 20 százalék szavazott
Magyarországon 1990-ben tartottak először a demokratikus választási rendszer kritériumainak eleget tevő választást. 1608-tól – egészen az 1848-as szabadságharcig – rendi gyűléseket tartottak, ahol az egyes vármegyék jelölhettek egy-egy – természetesen nemesi – képviselőt. A XIX. század közepétől bővült a választásra jogosultak köre, és bevezették a választókerületi rendszert. Az 1848. évi V. törvénycikk egyéni, egyfordulós, relatív többségi választási rendszert vezetett be. Választhatott minden, huszadik évét betöltött és megfelelő vagyoni cenzussal rendelkező magyar férfi. A választhatóságnál 24 év volt a korhatár, és az állampolgárság mellett már a magyar nyelv ismerete is követelményként fogalmazódott meg.
A dualizmus alatt az adózáshoz kötötték a választójogot, az adóhátralékkal rendelkezőket pedig kizárta a szavazók közül. Némi visszalépést jelentett az 1913. évi XIV. törvénycikk, amely vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötte a voksolást, és nyílt szavazást rendelt el. Az 1919-es törvény már nőkre is kiterjesztette az általános, titkos és egyenlő választás jogát. Bevezetett azonban egy „osztály cenzust”, ami azt jelentette, hogy csak a társadalmilag hasznos személyeket illette a választójog. 1925-ben már férfiak esetében 24 éves korhoz és négy elemihez, nőknél pedig 30 éves korhoz és hat elemihez kötötték a szavazást. Ráadásul csak Budapesten és a megyei jogú városokban volt titkos, ám kötelező a szavazás. 1938-ban mindenhol titkossá és kötelezővé tették a voksolást.
Az 1945. évi VIII. törvénycikk általános és egyenlő választójogot, valamint titkos és közvetlen szavazást garantált, listás rendszerrel. A választók közül azonban többeket – például a hazaárulókat – kizártak. A választások az 1949. évi IX. törvényt követően végképp szimbolikussakká váltak, mivel a jelölés joga a Népfront Országos Tanácsát illette, és csak egy, kötött listára lehetett szavazni. Az 1953. évi II. törvény 18 évben határozta meg a választókort, és megszüntette az 1945 és 1947 közti kizárásokat. A jelölés azonban nyílt szavazással történt. Nagy fordulatot jelentett az 1983. évi III. törvény, amely kötelezővé tette a kettős jelölést. Ennek köszönhető, hogy az 1985-ös választáson az állampárt jelöltjeivel szemben felléphettek az ellenzéki mozgalmak aspiránsai is, akik a következő években megüresedő helyeken nagyrészt diadalmaskodtak is. Ezt váltotta fel az 1989. évi XXXIV. törvényben lefektetett, jelenleg is érvényes választási rendszer.
