PRI és EcoRisk
A Political Capital Institute és a Figyelő hetilap által készített Országértékelés tartalmazza a szigorú módszertan alapján meghatározott politikai és gazdasági kockázati indexeket. Előbbit évente, utóbbit negyedévente publikálja az intézet és a hetilap. A politikai kockázati index (Political Risk Index – PRI) és a gazdasági kockázati index (EcoRisk) egy ország éves politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója. A PRI évente közzétett értéke megbízható összegzése a vizsgált ország stabilitását meghatározó legfőbb társadalmi-politikai összetevőknek. Az egyes szakterületek alapos vizsgálata alapján összeállított mutatóhoz minden évben részletes elemzés is készül. A Political Capital a PRI meghatározásához speciális, bármely országban alkalmazható módszertant dolgozott ki. A szakértői csoport a politikai kockázati index összetevőjeként 7 alindexet különített el. Az EcoRisk négy alindex – konjunktúra, pénzügyi, egyensúlyi és munkapiaci – összevonásából készült, ismert gazdasági szakértők által kidolgozott módszertan alapján. Az alindexek a magyar gazdasági fejlődést meghatározó kockázatok legfontosabb dimenzióit fejezik ki.
A Figyelő és a Political Capital által évente elkészített Országjelentés idén különösen rossz képet mutat: az elmúlt nyolc év vizsgálataihoz képest 2006. volt a mélypont a politikai kockázatot illetően Magyarországon. A növekvő rizikóhoz legnagyobb mértékben a kormányzat stabilitásával, a jogbiztonsággal, valamint a gazdaság jogi-politikai környezetével kapcsolatos tényezők járultak hozzá – áll a jelentésben. A kormány és a politikai intézmények általános bizalmi indexe (Forrás: Medián)
Mint kifejtik, a kormányzat stabilitása szempontjából ellentmondásos volt az esztendő: bár a kormányzat a rendszerváltás óta először bizalmat kapott a választóktól a folytatásra, a megszorító intézkedések, az augusztus 20-i katasztrófa kezelése, az őszödi beszéd, a szeptemberi-októberi zavargások, illetve az önkormányzati választás jelzésértékű eredménye megingatták a kormány stabilitását.
Az állami rendszerek átalakítása és a megszorító intézkedések jelentősen átszabták a jogszabályi környezetet, csökkentve a kiszámíthatóságot a gazdaságban is. A megindított reformok egyértelműen növelték a politikai kockázatokat, hosszabb távon azonban elősegíthetik a társadalmi-gazdasági stabilizációt.
2006: sosem volt ilyen magas a politikai kockázat
A Political Risk Index (PRI) az ország éves politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója – ahol a 0 a maximális, a 100 a minimális politikai rizikót jelzi –, melyet évente tesz közzé a Political Capital Institute. Eszerint a stabilitás 75-ön, a jogbiztonság 74-en, a sajtó- és szólásszabadság 62-n, a korrupció 60-on, az idegenellenesség és a korszerű állam egyaránt 69-en, míg az állam és gazdaság 75-ön áll. Összesítve a politikai kockázati index 66-os értéket mutat.
A tanulmány kifejti: bár az idei érték továbbra is az alacsony kockázati mezőben helyezkedik el, hazánk politikai kockázata 2006-ban már közelebb volt a közepes kockázati tartományhoz, mint a nagyon alacsony értékhatárhoz.
Harc a kockázat csökkentéséért
A Political Capital elemzése szerint a politikai kockázatok csökkentéséhez elsősorban a kormányzati stabilitás helyreállítása szükséges. Kiemelik: a kormányzat rendkívül alacsony támogatottságának is köszönhetően a reformintézkedéseket annak ellenére ellenzi a lakosság, hogy a változások szükségességét elfogadja. Csökkenthető a kockázat azzal is, hogy ha a kormányzat kiszámítható jogi-gazdasági környezetet teremt. Mint írják, törvényszerű, hogy a reformok jelentősen átszabják a jogrendszert.
Általános bizonytalanságot kelt azonban, hogy az elkövetkező években folytatódó reformok egy részéről még politikai döntés sem született, és nem látszik a reformfolyamat „végállomása”. A kormányzat hosszú távú céljai ismeretlenek, így nem tudni, hogy a megszorító intézkedések „beérését” követő növekvő mozgástérben a kormány milyen gazdasági-társadalmi modell irányába akar elmozdulni.
A tanulmány kiemeli a korrupció elleni politikai harc fontosságát is. A korrupció ugyanis a választók szemében az egyik legsúlyosabb társadalmi és politikai probléma, és ha a kormányzat és a törvényhozás nem tesz látványos lépéseket a jelenség visszaszorítása érdekében, és nem szünteti meg a párt-, és kampányfinanszírozás anomáliáit, tovább csökkenhet a politikusokba és a politikai intézményekbe vetett bizalom.
Végül a politikai kockázat csökkentését szolgálja az előítéletek elleni politikai harc is.
A közvéleményben rendkívül erősek maradtak a nyíltan felvállalt romaellenes és idegenellenes tendenciák és várható, hogy az ebben rejlő lehetőségeket a parlamenti pártok is igyekeznek kiaknázni. Amennyiben a politikai szereplők továbbra is elmulasztják az érdemi vitát, és csak a populizmus nyelvén képesek beszélni a bevándorlás témájáról, erősödhetnek az etnikai természetű társadalmi feszültségek – állapítja meg az Országjelentés.
Közepesen magas hazánk gazdasági kockázata
A 2006-os Országjelentés szerint a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. A kirívóan magas államháztartási hiány és a csökkenő versenyképesség ellenére a 2006 második felében végbement költségvetési kiigazítás, valamint a továbbra is kedvező külpiaci környezet mentette meg a gazdaságot az összeomlástól – állapítják meg a szakértők. Jól mutatja ezt, hogy az EcoRisk alindexei közül csupán egy (a munkapiaci) javult 2005-höz képest. Az egyensúlyi alindex értéke veszélyesen megközelítette a „nagyon magas” kockázati tartományt. Továbbra is alacsony kockázatot jelez a pénzügyi alindex, míg a konjunktúra és a munkapiaci alindex mutatója a közepes kockázati tartományba esik.
Tavaly, jóindulatú befektetői környezetben, kifejezetten jó külső konjunkturális helyzet mellett is megfizette a magyar gazdaság a magas egyensúlyi kockázatokat: részben kamat-, illetve hozamfelárral, részben a beruházások visszaesésével és a külföldi működőtőke-beáramlás mérséklődésével. A többéves fiskális ámokfutás után a konvergenciaprogram elfogadásával a magyar gazdaság az utolsó szalmaszálba kapaszkodik – hangsúlyozza a tanulmány.
A Figyelő Gazdasági Kockázati Index (EcoRisk) a magyar gazdaságot általánosan jellemző kockázatok összefoglaló, 0 és 100 pont között mozgó mutatója. Ennek 2006-os értéke 53,4 pont. Ez rosszabb, mint a 2005. IV. negyedévi 55,6-as érték, vagyis a magyar gazdaság kockázatai nőttek. Az éves átlagos adatokat nézve azonban némileg mérséklődtek a gazdasági kockázatok: a 2005-ös 53,6-ról 2006-ben 55,1-re javult az index. Az Országjelentés ennek alapján megállapította: a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. A magas államháztartási hiány és a csökkenő versenyképesség ellenére a közepes szintű kockázatok fennmaradása a költségvetési kiigazításnak és a kedvező külpiaci környezetnek volt köszönhető.
Szükséges lépések sora
Az elemzés szerint a gazdasági kockázatok mérsékléséhez szükséges többek között az államháztartási hiány lefaragásának gyorsítása, döntően a központi költségvetés működési kiadásainak szigorú visszafogásával. Az Országjelentés ajánlása szerint helyes lenne, ha középtávon bekerülne az alkotmányba az egyensúlyi államháztartás követelménye. A tanulmány javaslata szerint az is csökkentené a kockázatot, ha a további adóemelések legfeljebb a fogyasztás vagy az ingatlan adóztatását érintenék, de a foglalkoztatás, a beruházások, végső soron a versenyképesség növelése érdekében csökkenteni kell az élőmunka terhein. Végül az Országjelentés szerint a munkaerő-piaci helyzet tartós javulásának kulcsa a közoktatás reformja, a kompetenciaalapú képzés előtérbe helyezése.
Gyors felzárkózásra ítéltettünk?
Az EcoRisk valamennyi kockázati komponensét kedvezően befolyásolja, hogy Magyarország az EU új tagállamainak egyikeként olyan régióba, országcsoportba tartozik, amely dinamikus növekedésre, gyors felzárkózásra ítéltetett – állapítja meg a tanulmány. Ezzel együtt 2006-ban, jóindulatú befektetői környezetben, kifejezetten jó külső konjunkturális helyzet mellett is megfizette a magyar gazdaság a magas egyensúlyi kockázatokat: részben kamat-, illetve hozamfelárral, részben a beruházások visszaesésével és a külföldi működőtőke-beáramlás mérséklődésével.
A kockázat ára azonban sokkal súlyosabb lehet, ha 2007–2008-ban szigorodik a nemzetközi klíma. A többéves fiskális ámokfutás után elengedhetetlen stabilizáción azonban még távolról sincs túl az ország. Márpedig e nélkül Magyarország aligha tud felzárkózni a fejlett uniós országokhoz, vagy akár csak lépést tartani az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokkal. Több évig tarthat, amíg sikerül visszakapaszkodni a biztonságos, alacsony országkockázati tartományba, ahol 2000 elején tartózkodott – áll a 2006-os Országjelentésben.
