Peter Bognar, a konzervatív osztrák napilap budapesti tudósítója a Néma baloldal, gyenge szakszervezetek című cikkében azt írta, hogy miközben a jobboldali tábor a „permanens felkelést próbálgatja”, a baloldal hallgat a kormány „kőkemény” takarékossági és reformpolitikájáról.
A jobboldali tábor az elmúlt ősz óta újra meg újra erőszakos tiltakozó akciókkal nyilvánítja ki nemtetszését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök baloldali liberális kormánya iránt, de hol marad a baloldali tábor tiltakozása a Gyurcsány-kormány által elhatározott drasztikus takarékossági intézkedések és húsbavágó reformok miatt? – teszi a fel a kérdést.
A tudósító idézte Dessewffy Tibor szociológust, a Demos Magyarország Alapítvány vezetőjét, aki szerint ennek két oka van: egyrészt a Kádár-féle „gulyáskommunizmus” idején leszoktatták a magyar társadalom széles rétegeit arról, hogy bármiféle ideológiával foglalkozzanak. A baloldal passzivitásának másik okát a magyar szociológus abban látja, hogy a radikális jobboldal egyszerűen magáévá tette a baloldal hagyományos témáit.
Az osztrák lapnak nyilatkozó másik magyar szociológus, Ágh Attila szerint a kommunizmus időszakának súlyos örökségére a magyar baloldal nem képes autentikus választ adni, mert a kommunista vezetők maguk is „baloldaliak” voltak. A magyar baloldalnak nincs más választása, mint a Gyurcsány-kormány megszorító és modernizáló politikájának támogatása – állítja.
A magyar szakszervezetek a kilencvenes évek elején a két szakértő egybehangzó értékelése szerint megakadtak fejlődésükben, és mára alig van jelentőségük. „Amíg nem lesznek új arcok és modern struktúrák, a szakszervezetek gyengék maradnak” – idézte a Die Presse Dessewffy Tibor véleményét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
