Belföld

Elvihették volna a szovjet emlékművet

Több mint hatvan évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az ország a fasiszta megszállás alól, az ezt követő negyven év miatt azonban sokan megkérdőjelezik a Szabadság téri szovjet emlékmű létjogosultságát, melyet – ha szó szerint vesszük – nem igazol a rendszerváltás után kötött orosz-magyar megállapodás sem. A volt moszkvai nagykövet szerint 1994-ben még az oroszok is hozzájárultak volna az áthelyezéséhez.

A számok nyelvén

A Szovjetunió területén hadifogságban eltűnt és elhunyt magyar katonák és civilek – történészek által becsült – száma: 200-300 ezer. A Budapesten elesett szovjet katonák száma nagyjából 80 ezer fő, a sebesültek száma 204 ezer volt. A fővárosban elesettek száma nagyjából fele az összes Magyarországon elesett orosz katona számának. A szovjet katonák emlékének budapesti megörökítéséről 1945-ben született törvény, a két ország utóbb 1995-ben állapodott meg a hadisírok ápolásáról.


A halott katona nem ellenség – magyar és orosz részről is ez a megfontolás vezette azokat, akik a rendszerváltás után megállapodtak arról, hogy méltó módon gondoskodnak a területükön eltemetett katonákról és a temetkezési helyeken levő emlékművekről.

Sokan erre az egyezségre hivatkoznak, miután ismét felerősödtek azok a hangok, melyek a Szabadság téri szovjet emlékmű áthelyezését sürgetik. Ha csak a megállapodás betűjét nézzük, ennek nem is volna akadálya: alatta nem nyugszanak szovjet katonák, továbbá a felek megállapodtak abban is, hogy emlékműveket csak a volt háborús harcok színhelyén, településen kívül, vagy katonai temetőben állíthatnak. A Szabadság tér nem igazán felel meg ezeknek a kritériumoknak. De ha a magyar-orosz egyezmény szellemét is nézzük, nem nélkülözhető az orosz fél hozzájárulása.

Amikor a Szabadság téren mélygarázs épült, ideiglenesen elbontották az emlékművet, ám orosz részről írásos garanciát kértek – és kaptak – az Orbán-kormánytól, hogy a munkálatok befejezése után az emlékmű változatlan formában kerül vissza korábbi helyére.

Történelmi lehetőség

Nanovfszky György, volt moszkvai magyar nagykövet szerint igazán kedvező alkalom 1994-ben volt az emlékmű áthelyezésére. Akkor járt Magyarországon II. Alekszij pátriárka, az orosz ortodox egyház feje, és Borisz Jelcin elnökhöz hasonlóan a magyar parlamentben ő is ünnepélyesen bocsánatot kért az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leveréséért.

A pátriárka fölkereste az Újköztemetőben a szovjet katonasírokat, és szóba került a Szabadság téri emlékmű is: hogy talán Solymáron volna a legjobb helye, az ottani katonai temetőben, ahol a nyugati szövetségesek emlékműve is áll. A solymári önkormányzat ráadásul ingyen adta volna a területet, a pátriárka pedig megígérte, hogy felszenteli az emlékművet.


Elvihették volna a szovjet emlékművet 1

Elvihették volna a szovjet emlékművet 2

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és a Szabadság Tér Bizottság tüntetése a szovjet csapatok kivonulásának 15. évfordulóján 2006, június 18-án (MTI)

Elvihették volna a szovjet emlékművet 3


Ha az angoloknak és az amerikaiaknak megfelel a solymári katonai temető, meg kellene hogy feleljen az oroszoknak is – mondta a FigyelőNetnek Nanovfszky. Szerinte akkor meg lehetett volna szerezni ehhez az orosz fél hozzájárulását, és ezt ő maga fel is vetette Boross Péter akkori miniszterelnöknek, de a kormányváltás miatt Borossnak akkor már sem ideje, sem érdemi lehetősége nem volt az elképzelés megvalósítására. Később pedig már sem a Horn-, sem az Orbán-kormány nem tért vissza a kérdésre – tette hozzá az egykori nagykövet.

A másik oldal

Előrelépés azóta inkább Oroszországban történt az ügyben. Májusban lesz ugyanis négy éve, hogy Voronyezs szomszédságában, Rudkino faluban fölavatták az oroszországi II. magyar központi katonai temetőt. Az eredetileg tervezett időponthoz képest jókora, körülbelül egyéves késéssel: a megye kormányzója ugyanis folyamatosan elzárkózott a szükséges engedélyek megadásától, mondván hogy a környék legmagasabb pontjára tervezett, méreteit és kivitelezését illetően egyaránt lenyűgöző emlékhely sértené a helyiek érzéseit. Zöldre csak azután váltott a lámpa, miután 2002 decemberében Medgyessy Péter akkori magyar kormányfő és vendéglátója, Vlagyimir Putyin orosz elnök arra a közös következtetésére jutott, hogy a jövendő kapcsolatok építése érdekében előre kell tekinteni, és nem visszafelé: a múltat a történészeknek kell birtokba venniük.

Azóta a rudkinói magyar katonai temetőben álló három kettős keresztet esténként reflektor világítja meg. Messziről látszanak, hiszen a temető a környék egyik magaslati pontján fekszik. Ötvenezer, ma még Oroszország különböző temetőiben nyugvó magyar halottnak adhat végső nyughelyet. A márványtáblákon ez idő szerint tizenhétezer magyar katona és munkaszolgálatos neve olvasható.

Máshol másként

Bár semmiképp sem állítható, hogy a szovjet emlékművek kérdése csak hazánkban osztja meg a lakosságot, van olyan ország is, ahol nagyobb a társadalmi egyetértés a kérdésben. Oroszországot kivéve a világon talán sehol sincs annyi katonai emlékmű, köztük szovjet emlékmű, mint Németországban. A legnagyobb Treptowban található, a másik a Brandenburgi kapu nyugati oldalán, tehát az egykori Nyugat-Berlinben. Soha egyiknek sem esett bántódása, senki sem készül bántani őket, sőt a treptowi alkotás fejét nemrég hozatták rendbe ötmillió euróért, a német állami költségvetés terhére – tájékoztatta a FigyelőNetet a Magyar Rádió berlini tudósítója, Zentai Péter.

A társadalmi egyetértés nyilván nem független attól, hogy Von Weizsäcker jó tíz évvel ezelőtt, államelnökként kijelentette, hogy Németországot a Szovjetunió fölszabadította. A nácizmus alóli fölszabadulás hozta meg a lehetőséget, hogy Németország ma egységben és demokráciában élő, sikeres gazdasággal bíró, tekintélyes ország legyen – összegezte Zentai Péter.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.