Belföld

Sólyom: politikai kultúra csak öntisztulással

Jogilag és a mindennapi életben is kivédhetetlen, hogy a politikus bírálata a családtagoknak is fájdalmat okozzon. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága érdekében olyan állításokat, véleményeket és cselekményeket is el kell tűrni, amelyek sokakat sértenek vagy felháborítanak – olvasható abban a válaszlevélben, amelyet Sólyom László írt az MSZP frakcióvezetőjének.

Lendvai Ildikó azért fordult nyílt levélben az Országgyűlés elnökéhez és a köztársasági elnökhöz, mert a napokban politikusok háza elé hirdettek tüntetéssorozatot, és ezek szerinte nem véleménynyilvánítást, hanem megfélemlítést jelentenek: nem a politikusoknak, hanem családtagjaiknak, gyermekeiknek.

A köztársasági elnök válaszában ugyanakkor hangsúlyozza, a jó ízlés megköveteli, hogy a tüntetők ne hozzák olyan helyzetbe a családtagokat, különösen a kiskorú gyermekeket, hogy „az ilyen közvetlen hatások elől ne tudjanak kitérni”.

Az államfő levelében kiemeli: a jog pontosan meghatározza, hol van az a határ, amikor jogellenességről lehet beszélni, és szankciókat lehet alkalmazni. Sólyom László azt is hangsúlyozza, hogy a békés gyülekezés jogának keretei is tágak, a törvény meghatározza, mi nem tartozik a békés gyülekezés körébe.

„Utalok arra is, hogy a demokratikus államok alkotmányos gyakorlata szerint a közszereplő politikusnak sokkal több méltánytalanságot kell elviselnie, mint másoknak” – emlékeztet a levélben a köztársasági elnök. Sólyom László a szocialisták frakcióvezetőjéhez írt válaszában azt írja: a jog védelmet ad az ellen is, ha a kritika behatol a politikusnak a foglalkozása gyakorlásától független magánszférájába, vagy ha közvetlenül a politikában nem szereplő családtagjai ellen irányul, és azokat sérti. Ez minden esetben elítélendő, és ez ellen a jog is megfelelő eszközöket biztosít – írja az államfő.

A köztársasági elnök felhívja a figyelmet a méltányos politikai viták szükségességére, ami a közállapotok javulásának egyik legfontosabb feltétele. Mint írja, az erkölcsi értékeket a politika „pillanatnyi érdekei szerint hol hangsúlyozza, hol figyelmen kívül hagyja”.

„Elnökségem alatt többször felemeltem a szavam a közélet eldurvulása, a politikai ellenfelek démonizálása ellen. Az Országgyűlés alakuló ülésén külön is kiemeltem, hogy a politikai diskurzusnak nemcsak a tartalma fontos, de a stílusa is; valamint felhívtam a figyelmet a média felelősségére is ezzel kapcsolatban. Annak idején az Alkotmánybíróság is leszögezte, hogy politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással jöhet létre” – olvasható Sólyom László levelében.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik