Fodor Gábor pénteken ismerteti a nyilvánosság előtt programját, amellyel szeretné meghódítani az SZDSZ elnöki posztját. Rajta kívül pedig eddig senki más nem jelezte, hogy hivatalosan megméretné magát, a FigyelőNet által megkérdezett szakértők és lapunk pártbéli forrásai szerint is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Kóka János és Fodor Gábor küzd meg egymással a helyért. “Kóka Jánoson és Fodor Gáboron kívül jelenleg sem szándék, sem érdemi politikai támogatottság nem látszik egyetlen más jelölt mögött sem” – szögezte le lapunk kérdésére Budai Bernadett politológus. „Mellettük felmerült még Szent-Iványi István neve is, de a belső kampány már hetekkel ezelőtt megkezdődött és ebben Szent-Iványi a másik két esélyeshez képest lemaradt, kérdéses tehát, hogy akár ő, akár egy újabb név valóban szóba kerülhet-e” – mondta Gyulai Attila a FigyelőNetnek. A Political Capital vezető elemzője hozzátette: a pártok belső kampányaira is egyre inkább jellemző, hogy a széles nyilvánosság előtt zajlanak le, ami az SZDSZ esetében azért érdekes, mert mind a két esélyesnek tartott jelölt nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az MSZP-től való távolságot hangsúlyozza, ami a párt döntésének egyik legmeghatározóbb szempontja lehet.
Ki, ki mögé áll?
A FigyelőNetnek egy szabad demokrata politikus elmondta: a programok alappontjai nem valószínű, hogy jelentősen eltérnek majd, ezzel együtt nagy szerepük lesz a döntésben. Az sem mindegy, hogy melyik aspiráns mögé áll be a párt valamelyik hangsúlyos szereplője, mint például az állásfoglalástól tartózkodó Kuncze Gábor vagy Demszky Gábor. Forrásaink szerint Szent-Iványi István biztosan nem indul el, viszont tudni lehet, hogy inkább Fodor Gábort támogatná. Magyar Bálint és Pető Iván ugyanakkor valószínűleg inkább Kóka Jánosnak szavazna bizalmat. Horn Gábor kérdéses, ő azonban bárkivel képes lenne együttműködni SZDSZ-es vélekedés szerint.
Kétesélyes verseny
„Az esélyeket megítélni nem könnyű kívülről, de az biztos, hogy bármelyik jelölt lesz is a párt elnöke, nem csupán a kampányban, de az azt követő ’hétköznapi’ koalíciós munkában is rendszeresen láthatóvá kell majd tennie a két kormánypárt közötti különbséget annak érdekében, hogy a potenciális szavazók előtt igazolja az SZDSZ politikáját. Nem biztos ugyanakkor, hogy a most megválasztott elnök vezeti a pártot a 2010-es választások előtt, hiszen addig még lesz egy újabb tisztújítás az SZDSZ-ben” – hangsúlyozta Gyulai Attila. Pártbéli forrásaink szerint egyelőre teljesen kétesélyes a küzdelem. Egyikük szerint ha egy-két héten belül lenne az elnökválasztás, akkor biztos Fodor Gábor nyerne, a március 31- április elsejei elnökválasztásig azonban még hónapok vannak hátra.
Pro és kontra
Liberális forrásaink szerint míg Fodor Gábor a filozofikus, liberális értelmiségi vonalat képviseli, addig Kóka János inkább a liberális gazdaságra, a tőkére, és a vállalatokra helyezi a hangsúlyt. Kuncze Gábor a liberális párton belül tudta integrálni ezt a két vonalat, ezért egyesek szerint bárki is lesz az új elnök, mindenképpen konszenzusra kell jutnia a másikkal.
Kóka: rutintalan és népszerűtlen
Kóka János információink szerint február elején jelenti be, hogy elindul az elnöki posztárt. A gazdasági miniszter előnyének tartják párton belül, hogy ismeri a tőkéseket és a vállalatok vezetőit, ezáltal meg tudja szólítani őket. Ez azért lehet jó, mert Magyarországon jelenleg nincs olyan párt, ami a gazdagabb felső vállalkozói rétegnek lenne a pártja. A gazdasági miniszter hátrányaként könyvelik el viszont, hogy egy népszerűtlen kormány népszerűtlen minisztere, ráadásul nemrég került be a politikai életbe és még nincs rutinja. Lapunk egy másik belső forrása szerint Kóka János ellen szól az is, hogy egész napját a minisztersége tölti ki, így nem tudna eléggé a pártra koncentrálni. Ha viszont lemondana a miniszterségről, nem tudna értéket hozzáadni a párthoz. Ráadásul elnökké válásával félő, hogy a párt egyarcúvá válna, ami nem tenne jót neki.
Fodor: nem elég kompromisszumkész
Fodor Gábor ezzel szemben a nap 24 órájában pártelnök lehetne. A politikus „előnye”, hogy a liberális értelmiségi réteget meg tudja szólítani, ráadásul már nagy tapasztalata van a politikában. A tagoknak ugyanakkor nem szimpatikus, hogy állandóan bírálja, kritizálja a pártot. Ő úgymond a szakadár, aki mindig szembe megy a többséggel. Ráadásul nem kompromisszumkész, amire pedig szükség van, ha az SZDSZ fenn akar maradni. Egy másik vélekedés szerint azonban éppen Fodorra lenne szükség a párt népszerűségének növeléséhez, hiszen a korrupcióellenes és jogvédő politika hiánya sok szavazatot elvitt az SZDSZ-től az elmúlt években.
Ki biztosítaná a párt jövőjét?
“Az SZDSZ legnagyobb problémája, hogy továbbra sem képes azt a 10-15 százaléknyi szavazóréteget megszólítani, akik bizonyítottan liberális attitűddel rendelkeznek. Az elmúlt években visszaszorult azon szimbolikus ügyek képviselete, amelyek a liberálisan gondolkodók számára az érzelmi, kulturális azonosulást tennék lehetővé, megalapozva az elkötelezett, identitás-alapon kötődő szavazótábor kialakulását. Vélhetően ezen ügyek erőteljesebb képviselete hozzájárulna ahhoz, hogy 2010-ben az SZDSZ ne kerüljön ismét veszélyesen közel az ötszázalékos küszöbhöz” – véli Budai Bernadett.