Az idén húszéves program indulásakor, 1987-ben egész Európában volt annyi Erasmus-hallgató, mint most Magyarországon. A kontinensen 2005-ben viszont a hallgatók száma már elérte a 144 ezret, így jelenleg európai szinten a szervezett mobilitásban részt vevő egyetemisták egynegyedét mozgatja meg ez az ösztöndíj-lehetőség.
Magyarországról 1998-ban utazhattak külföldre az első erasmusosok, összesen 856-an, mostanra pedig az Erasmus-ösztöndíjjal rendelkezők száma elérte a háromezret. Ráadásul további növekedés várható, hiszen a 2007-től induló Egész életen át tartó tanulás-program keretében az Erasmus-hallgatók szakmai gyakorlatukat is végezhetik külföldön. Ezzel a munkaerő-piaci érvényesülésükhöz is jelentősen hozzájárul a program, hiszen a külföldön végzett szakmai gyakorlat előnyt jelent számukra a későbbi álláskeresésnél.
43 százalékkal több jut a programra
Az új programszakasz 2007-től 2013-ig tartó költségvetése 3,1 milliárd euró, amelynek legalább 80 százalékát mobilitásra kell fordítaniuk az országoknak. Magyarországon idén 7,3 millió euró jut a program finanszírozására, ami a tavalyi évhez képest 43 százalékos növekedést jelent. Ez azonban nem vonja maga után az ösztöndíjak mértékének automatikus emelkedését, hiszen arról az intézmények saját hatáskörben döntenek. Az Erasmus-programban részt vevő diákok átlagos havi ösztöndíja egyébként 140 eurót tesz ki Európában. A magyar diákok azonban ennél jóval többet, havonta 270 eurót kapnak, ami a megélhetési költségeik közel felét fedezi.
Az Egész életen át tartó tanulás-program keretein belül folytatódó, megújuló Erasmus-lehetőségekről a programot kezelő Tempus Közalapítvány munkatársai februárban regionális találkozókat szerveznek. A kaposvári, pécsi, szegedi, nyíregyházi, debreceni, győri és budapesti helyszíneken a hallgatói és oktatói mobilitás változó feltételeiről, a külföldi szakmai gyakorlatok nyújtotta lehetőségekről és az új pályázati kiírásról kaphatnak felvilágosítást az intézményvezetők valamint az Erasmus-koordinátorok.
