Sólyom: kódolva volt a megosztottság

Sólyom László szerint Európa az elitek projektje volt, és egyelőre az is maradt, az EU nem termelt ki olyan egységes szellemet, amely közvetlen választ és egységes szellemi alapot adna. Az államfő nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az európai integráció lényegében megrekedt a jogtechnikai és a gazdasági követelmények teljesítése szintjén.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt ugyancsak az Akadémián rendeztek igen jelentős tanácskozást Társadalom és etikai kérdések – Keresztények és marxisták vonatkozásában címmel, amely akkor a kétpólusú világrendben óriási visszhangot váltott ki.

A világ megváltozott, nincs két nagyhatalom többé, ma a globalizáció és Európa jövője a nagy kérdés – mondta az MTA elnöke. Vizi E. Szilveszter hangot adott azon véleményének is, amely szerint „a világ legnagyobb problémája nem gazdasági, hanem erkölcsi”.

Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg húsz évvel ezelőtt az egyház még az ateizmussal szembesült, ma a hitnélküliséggel. Ma kevesebb a meggyőződéses ateista, mint a nem hívő, a közömbös – magyarázta.
Szerinte kettős paradoxonnal foglalható össze a mára kialakult helyzet: „Egy olyan világban élünk, ahol hihetünk anélkül, hogy valahová tartoznánk, és tartozhatunk valahová anélkül, hogy hinnénk.”

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy „a keresztény világnézet olyan tényező, amely Európa egyesítése, szellemi egysége irányában hat, és egyúttal akár a jogfejlődésnek is egyfajta komoly alapját kínálja”.