Nem repedezik a koalíció eresztéke, ám kissé megroggyant – így jellemezte egy szocialista honatya a Figyelőnek az elmúlt napok törvényhozási, illetve reformdömpingje során kialakult helyzetet. Novemberben felpörögtek az átalakulások szabályozási környezetét megteremtő lépések, ám szembetűnővé váltak a buktatók is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben egy konferencián még magabiztosan jelentette ki, hogy az egészségügy, a közigazgatás és az önkormányzatok, a nyugdíjrendszer, az oktatás, illetve a szociális és munkaügyi ellátás összevonása terén az elmúlt öt hónapban már meghozták a szerkezeti átalakításokhoz szükséges döntések zömét. De bár maga is elismerte, hogy a legveszélyesebb szakasz a gyakorlati megvalósítás lesz, arra aligha számíthatott, hogy a kormányzati szándékok már a parlamenti jóváhagyásnál gellert kaphatnak.
Belső feszültségek a szocialistáknál
Márpedig az elmúlt napokban felszínre jöttek a vezető kormánypárt belső feszültségei. MSZP-s országgyűlési képviselők elsősorban azt nehezményezik, hogy a kormányfő rendre kész tények elé állítja őket. Mindezt csak tetézik a koalíciós partnerrel a fővárosi közgyűlésben zajló villongások. Információink szerint Budapesten azért nem sikerül október óta tető alá hozni a koalíciós megállapodást, mert Demszky Gábor túlontúl mély sebet ejtett az „együttműködés szövetén” azzal, hogy nyáron puccsszerűen jelentette be a főpolgármesteri tisztségért való indulását. „A fővárosi megosztottság a nagypolitikára is hatással lesz, tovább azonban már nem mérgezi a légkört, mert az így is eléggé elmérgesedett” – érzékeltette a szocialista országgyűlési frakció egyik prominense lapunknak, miként eszkalálódhat a koalíciós feszültség.
Az MSZP és az SZDSZ frakciója a parlamentben többnyire még összezár, s hivatalos kommunikációikban is igyekeznek egységes álláspontot képviselni, a törvényjavaslatok vitáiban és a voksoláskor azonban időnként már „kiszavaznak”, akár a hivatalos kormányzati állásponttal szemben is vállalva szakmai meggyőződésüket. A kistérségi megbízottak ügyében például a szocialista frakció ment szembe a kormánnyal, amely végül visszakozott. A hétvégi döntés értelmében nem szüntetik meg a jobbára megbízható „frontharcosokból” álló hálózatot, csak integrálják más szervezetekkel.
Gyurcsány maga dönt
Lapunk úgy értesült, az egyik parlamenti bizottság ülését követően szocialista képviselők konkrétan is bírálatot fogalmaztak meg Gyurcsány Ferenccel szemben amiatt, mert szobája elefántcsonttornyában egymaga dönt mindenről; még csak nem is konzultál velük, kizárólag a legközvetlenebb bizalmasaira – Gál J. Zoltánra, Szilvásy Györgyre, Bajnai Gordonra, és Szetey Gáborra – hagyatkozik. Ilyen körülmények közepette kell a „mezei” képviselőknek „igen”-nel voksolniuk például arra, hogy a regionalizáció jegyében intézmények költöznek el a városukból, kórházak szűnnek meg, csökkennek a közoktatási normatívák, iskolákat kell bezárni, tanárokat kell elbocsátani. Mindezekért – helyben – az ő hátukon csattan az ostor.
Elégedetlenségükben egyre többen vetik fel, hogy szükséges-e ennyi frontot nyitni, egyszerre fél tucat reformhoz hozzáfogni, ráadásul öngyilkos módon, rohamtempóban. A miniszterelnök szerint igen, mivel – a nyugdíj, illetve az ismét napirendre tűzendő önkormányzati ügyek kivételével – a jövő év első felében már kialakulhat a teljes szabályozási környezet. Gyurcsány utalt arra is, hogy az eddig elfogadott lépések tartalmával nagyjából elégedett, miközben megérti a döntések megszületésének módját érő kritikákat. Mindenesetre a két koalíciós párt tavaszi elnökválasztásáig nem kívánja átalakítani a kormányt.
Titokban dolgozzák ki a törvényjavaslatokat
Pedig a Figyelő információi szerint szemtől-szembe még nem figyelmeztették a kormányfőt arra, hogy sportminisztersége idején, a Mozgó Világnak adott interjújában minden más elé sorolta a társadalmi egyeztetést: úgy vélekedett, bármely reformot csak társadalmi támogatottsággal lehet megvalósítani. Ehhez képest a tárcák a reformtörvények beterjesztésekor mintha éppen ezt a szempontot mellőznék. Teljes titoktartás közepette dolgozzák ki a javaslatokat, amelyekről közvetlenül a kormányhoz való benyújtás előtt egyeztetnek a szakmai szervezetekkel. Attól tartanak ugyanis, hogy idő előtti nyilvánosságra hozatal esetén a különféle gazdasági és szakmai érdekcsoportok „szétlobbizzák” azokat.
A félelem nem is alaptalan, hiszen például a kórházi kapacitások szabályozásáról szóló törvényjavaslat elfogadását eredeti formájában a kormánypárti honatyák is igyekeznek megakadályozni. A jelek szerint a vasúti és közúti tömegközlekedés átalakításának is az MSZP az egyik fő akadályozója. Amikor például Kóka János a nyár elején bejelentette, hogy 28 vasúti szárnyvonalon leállítják a személyszállítást, akkor az érintett régiók szocialista képviselői azonnal közölték: kizárt, hogy a kormány támogassa a tervet. A helyi önkormányzati és politikai vezetőkkel folytatott – utólagos – egyeztetések során volt olyan ellenérdekelt, aki négyszemközt támogatta a szárnyvonali közlekedés leállítását, de nyilvánosan ezt már nem merte megtenni. A MÁV ugyanis máig az egyik legnagyobb munkáltató az országban: közvetlenül 35 ezer, közvetve pedig legalább 70 ezer embernek ad munkát.
Kapkodás miatt kerül homokszem a gépezetbe
A koalíciós huzakodás, illetve a titkolódzásból fakadó kései konzultációk azzal fenyegetnek, hogy szakmailag aggályos passzusok kerülnek a törvényszövegbe, amelyeket utólag, a végrehajtási rendeletekben kell finomítani. A sietségnek az is az ára, hogy túl kevés időt hagynak a változtatások végrehajtására. Emiatt vezetik be késve – jövő januári indulás helyett csak februárban – a vizitdíjat.
A kapkodás és az egyeztetés hiánya miatt kerül egyre több homokszem a törvényhozási gépezetbe is. Jelzi ezt a múlt heti nyugdíjtörvényről való szavazás: több MSZP-s és szabad demokrata képviselő voksával (köztük Kóka Jánoséval) egy alapjában fideszes javaslatot fogadott el a parlament, amelynek lényege, hogy az előrehozott nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt veszik figyelembe, nem pedig a korhatárt. Kiszivárgott hírek szerint Balatonőszödön a kormányfő határozottan megrótta a gazdasági miniszterét a külön szavazásért. Jövőre a kabinet az ütemterve és részletes reformnaptára nyilvánosságra hozatalával próbálja majd cáfolni a kapkodás és rögtönzések vádját. Így talán a belső ellenállással sem a parlamenti szavazásokkor kell majd szembesülnie Gyurcsány Ferencnek.
(A témával kapcsolatban további részleteket a Figyelő legfrissebb számában olvashat!)
