Az elmúlt hetek kolozsvári történései rendkívüli jelentőséggel bírnak a másfél milliós erdélyi magyarság jövőjének alakulásában – kezdődik az ötpárti közlemény. A Babes-Bolyai Egyetemen két fiatal magyar oktató megtörte a hamisság hosszú csendjét, amikor vállalták annak kockázatát, hogy elsőként magyar nyelvű feliratokat helyeznek el egy magát multikulturálisnak nevező egyetem épületeiben. Tettükre az intézmény vezetése kizárásukkal válaszolt, holott az egyetemen hatályban van az a határozat, amely ezt lehetővé tenné.
Felháborodtak
A magyar parlament pártjait mélyen felháborítja, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen dolgozó fiatal oktatókat feljelentik és kizárják, amikor az 1959-ben megszüntetett magyar karok visszaállításáért harcolnak ezzel a békés eszközzel. Különösen figyelemre méltónak tartják a pártelnökök, hogy ez a kirekesztő döntés éppen akkor született, amikor az egyetem vezetése az Európai Parlament épületében rendezett kiállítás keretében próbálta bizonyítani egyebek mellett éppen a BBTE keretei között megtalálható, élő kétnyelvűséget.
Az elmúlt két évben a Bolyai Kezdeményező Bizottság – amelynek a két kizárt oktató elindítója és vezetője is – folyamatosan kiállt a Babes-Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségének tényleges visszaállításáért. A mostani eset tehát egy hosszabb folyamat része, amelynek célja megszüntetni az intézményben uralkodó jelenlegi tarthatatlan helyzetet. A BBTE vezetőinek reakciója, a fiatal oktatók kizárása a magyar parlamenti képviselőknek azt jelzi, hogy még mindig vannak olyanok Romániában, akik azt hiszik: a 21. században meg lehet tagadni egy másfél milliós közösség igényét a demokratikus felsőoktatáshoz.
Uniós kötelezettség
Ennek az igénynek a közösség elvárásai szerint történő kielégítése az Európai Unió tagállamaiban megillet minden 300 ezres lélekszámú kisebbséget. Romániában a magyarság vezető politikusai, tudósai, egyházi vezetői diákszervezetei 2006 márciusában közös nyilatkozatban tettek hitet az önálló magyar felsőoktatás ügye mellett. Az tehát, amiért a két fiatal oktató síkra száll, egyben az erdélyi magyarság egyik legfontosabb igénye.
A magyar közélet vezető politikusai a romániai magyar felsőoktatás ügyét egybehangzóan fontosnak tartják, mellette felsorakoztak az ország európai parlamenti képviselői is. Az összefogás hatására pedig példátlan nemzetközi összefogás bontakozott ki. A magyar karok létesítése, a valódi többnyelvűség, az elbocsátott tanárok rehabilitálása azok a célkitűzések, amelyekben az anyaország politikai erői egységes támogatásukról biztosítják az érintetteket.
Felszólítjuk a BBTE vezetőit, hogy vizsgálják felül döntésüket, továbbá felkérjük a romániai demokratikus erőket, hogy hazájuk Európai Unióhoz történő csatlakozására is tekintettel álljanak ki az esélyegyenlőség és jogszerűség mellett a BBTE-n kialakult helyzetet illetően – zárul a Dávid Ibolya, Hiller István, Kuncze Gábor, Orbán Viktor és Semjén Zsolt által aláírt közlemény.
Hiller román kollégájának is írt
Hiller István levélben frdult Mihail Hardauhoz,román oktatási és kutatási miniszterhez, hogy személyes befolyását és tekintélyét latba vetve járuljon hozzá a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséhez, az egyetem vezetésének a többnyelvű feliratokat érintő korábbi döntéseinek érvényesítéséhez, valamint az elbocsátott oktatókkal kapcsolatos határozat felülvizsgálatához.
A magyar miniszter emlékeztette román partnerét arra, hogy a Babes-Bolyai egyetemen a többször is kormányprogramokba foglalt törekvések ellenére sem alakult ki a magyar oktatási vonal autonómiája, továbbra sincsenek magyar nyelvű feliratok és a rektorok arcképcsarnokában a magyar rektorok emlékplakettjei továbbra sem kapnak helyet.
