A 2005-ben a 25 EU-tagországban vizsgálta a kisebbségben élők jogsérelmeit megvizsgáló tanulmány öt különálló területet vett górcső alá, ily módon a törvényhozás, a foglalkoztatás, a lakásügy, az oktatás és a rasszista bűncselekmények terén tanulmányozta az idegengyűlölet és az antiszemitizmus megnyilvánulásait az ominózus országokban. Magyarország ugyan több szempontból előrelépést mutatott (mint például a roma ösztöndíj-program), míg más területen tovább romlottak a korábbi években tapasztalt viszonyok.
Hiányos adatrögzítések
A napokban nyilvánosságra hozott jelentés az egyenlő bánásmód elősegítése érdekében felállított hatóságok kapcsán az uniós országok közül Ausztria, Finnország és Szlovákia mellett Magyarországot is kiemeli, szembeállítva Csehországgal, Németországgal, Máltával és Luxemburggal, ahol eddig még nem hoztak létre a magyarországi Egyenlő Bánásmód Hatósághoz hasonló intézményt.
A megtörtént rasszista megnyilvánulások hivatalos rögzítését illetően, Magyarországot – Belgiummal, Hollandiával és Portugáliával egy kalap alá véve – a „korlátolt” kategóriába sorolják, azaz a regisztrálásunk – ahogy Svájc vagy Ausztria esetében – még nem tekinthető kiválónak.
A romákkal szemben elkövetett erőszakos cselekmények számon tartását Magyarországon – az uniós beszámoló szerint – a NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda) non-profit szervezet végezte a legaktívabban. Magyarországon 2004-ben 24, míg 2005-ben 11 olyan eset volt, amelyet nyomozás kísért – derül ki a nemzetközi jelentésből. A szervezet egyik konkrét esetét is kiemelik: 2004-ben egy rendőrt börtönbüntetésre ítéltek, mert bántalmazott egy roma asszonyt és annak családját. A beszámoló előrelépésnek tartja, hogy a NEKI mellett a magyarországi székhelyű Európai Roma Jogok Központja is figyelemmel kíséri a romák nemzetközi körülményeit, illetve jelenti a velük szemben elkövetett visszaéléseket.
Se munkahely, se összkomfort
A foglalkoztatás terén tapasztalt diszkrimináció kapcsán – amely elsősorban a romákat érinti – a jelentés arra is rámutat, hogy Csehország és Litvánia mellett Magyarország is kezd bekapcsolódni olyan kezdeményezések és projektek elindításában, amely javítaná a romák bejutását a munkaerőpiacra, például tréningek, továbbképzések révén.
A romák és a bevándorlók lakásügyi viszonyait tekintve, a beszámoló utal arra, hogy Magyarországon a romák egy harmada hátrányos körülmények között él. A kutatások szerint az elmúlt évekhez képest továbbra is megmaradt a szakadék a romák és nem romák lakásügyi viszonyai között. A hazai felmérések szerint a roma háztartások mintegy 40 százaléka nem rendelkezik mellékhelységgel és nincs bekötve a vezetékes víz. A lakásügy és az ingatlanpiac terén a romák szegregációja továbbra is tetten érhető valamennyi uniós országban, így Magyarországon is. Az uniós beszámoló különösen aggasztónak ítéli meg ezt a helyzetet Görögországban és hazánkban. Magyarországon ugyanis a roma családok gyakrabban szembesülnek a kilakoltatással, mint a nem romák. Budapesten évente közel 250 lakást, és mintegy ezer embert érint, összességében pedig több mint 10 ezer embert fenyeget a kilakoltatás ténye Magyarországon – olvasható a jelentésben.
Rossz nálunk menekültnek lenni
Az uniós beszámoló szerint a menekültek száma továbbra is folyamatosan nő a megvizsgált országokban. Különösen Görögországban, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában és Magyarországon rosszabbodtak a lehetőségeik a menekültügyi központokban, ahol szűkös hely és nem megfelelő higiéniás viszonyok várnak rájuk – áll a jelentésben.
Ami a kormányzati szervek beavatkozását illeti a rasszizmus elleni kezdeményezések terén, az ICSSZEM egy lakásügyi és szociális integrációs programot indított el a romák számára, lakásügyi esélyeik javítása érdekében – emeli ki az EU tagállamaiban készített beszámoló. Ennek a programnak a keretében házakat újítanak fel, és vegyes közösségekben költöztetik őket. A minisztérium kilenc települést választott ki, amely részt vesz ebben a programban, amely 4500 embert foglal magában.
Rasszista tankönyv és tetves haj
A tavalyi viszonyokat feltáró jelentés szerint az uniós országok iskolai rendszerei különösen hátrányosan sújtják a bevándorlókat és a kisebbséget. Hazánkon kívül Belgiumban, Csehországban, Németországban, Luxemburgban, Ausztriában, Hollandiában és Szlovákiában is megkülönböztetés éri őket az oktatási intézményekben. Továbbra is komoly problémát jelent a roma diákok iskolai szegregációja, diszkriminációja annak ellenére, hogy már történtek lépések az elmúlt években ezeknek a visszaszorítására.
Az uniós beszámoló a 2004-2005. között rögzített diszkriminációs megnyilvánulások közül két magyarországi esetet is kiemel. Az első eset a kiadott rasszista tankönyvet taglalja, amikor a romák származását élesen kritizáló fejezet is helyet kapott az egyik iskolai segédeszközben. Második esetként pedig azt kritizálja a jelentés, amikor az egyik technikumból a tanár hazaküldött pár roma diákot, mert tetvesnek tartotta őket. Ám a szülők elvitték őket az orvoshoz, ahol kiderült, csupán korpás a hajuk.
Az iskolai szegregáció a legnagyobb baj
A roma gyerekek iskolai szegregációjaként az uniós jelentés a legsúlyosabb problémának ítélte meg – s erre Magyarországon is talált példát – amikor mindenféle bizonyítás nélkül szellemileg visszamaradottnak könyvelték el őket, s ez alapján nem kaptak helyet hagyományos iskolában, hanem speciális, csak roma diákoknak fenntartott létesítményekben.
Több felmérés is kimutatta, hogy a roma diákok nagy része 14 éves koruk előtt abbahagyja az iskolát. Magyarországon 2003-ban a 14 éves diákoknak több mint 80 százaléka tanult tovább, s ebből a romák aránya mindössze 16 százalék volt. A jelentés rámutat arra, hogy a roma diákok továbbra is hátrányos helyzetben vannak az oktatásban valamennyi uniós tagországban, s viszonylag kevés tagállam támogatja a továbbtanulásukat. Finnország és Szlovénia mellett azonban Magyarországot is kiemeli az MTV által elindított ösztöndíj program miatt, amelynek keretében 5 fiatal roma újságíró gyakornokként bekerült egy évre a közszolgálati tévéhez.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
