A testület szerint a magyar államnak jobban kellene ügyelnie az emberi jogok érvényesítésére, és arra, hogy a rendőrség és a büntetés-végrehajtás területén ne tűrjék meg a jogellenes intézkedéseket. A kínzás elleni bizottság ajánlása szerint el kell érni, hogy a rendvédelmi szervek csak a szükséges esetekben és mértékben alkalmazzanak erőszakot: ennek érdekében pontos definíciókra és szabályokra van szükség, amelyek betartását is következetesen ellenőrizni kell – olvasható az MHB közleményében.
Hozzáteszik: a bizottság aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy kiderült, a szeptemberi-októberi demonstrációkon fellépő rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt. Mint írják, a testület szerint biztosítani kell, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói mindenkor azonosíthatóak legyenek.
A közlemény szerint a CAT figyelmét a szeptemberi-októberi budapesti eseményekre a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel, amely szerint „miközben a zavargásokkal szembeni rendőri fellépés jogi alapja megkérdőjelezhetetlen, az intézkedés-sorozatban számos alkalommal történtek túlkapások”.
A közleményben olvasható: a kínzás elleni bizottság november 14-16. között foglalkozott Magyarországgal; a kormány és a Magyar Helsinki Bizottság jelentései, illetve képviselőinek meghallgatása után a konklúziókat november 24-én fogadták el. A CAT novemberben 1998 óta először foglalkozott Magyarországgal.
A közlemény szerint a kínzás elleni bizottság kitért a magyarországi romák helyzetére, és aggodalmát fejezte ki, hogy híradások szerint aránytalanul magas a romák száma a szabadságvesztésre ítéltek között, illetve azok között, akik elszenvedői voltak a rendőri túlkapásoknak. A bizottság javaslata szerint támogatni kell azokat a programokat, amiknek az eredményeként több roma dolgozhatna a rendvédelmi szerveknél.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
