Nem Svédországból szervezték a romák kivándorlását

Valószínűtlennek tartom, hogy Svédországból indították volna útjára a magyar romákat. Ha ők eljöttek otthonaikból, akkor annak okát Magyarországon kell keresni – jelentette ki a 22 éve Svédországban élő Lakatos Ágnes.

„A szervezettséggel kapcsolatos hírek eljutottak ide is, bár a sajtó alig foglalkozott velük, de nehéz elképzelni, sőt, ki lehet zárni, hogy innen szervezték volna meg az útjukat” – fogalmazott a svéd közszolgálati rádió szerkesztő-producere, aki szerint a skandináv államban élő valamivel több mint 1000 magyar roma többsége Zala, Vas vagy Győr-Sopron megyéből érkezett, így „nem is lehetett szoros kapcsolatuk a baranyaiakkal”.

Svédországban mintegy 50 000 roma származású ember él, közülük csak Malmőben ötezer. A 270 ezer lakosú kikötővárosban, az ország etnikailag legösszetettebb településén él a legtöbb magyar roma, legalább 100 család – ismertette Lakatos Ágnes.

Hozzátette: tisztában van azzal, hogy „nincs jó hírük” a romáknak, de ez másutt is így van. „A svéd rasszizmusnak az a sajátossága, hogy nem nyílt, mint otthon, hanem miközben mosolyog, a hátadba szúrná a kését” – utalt itteni tapasztalataira a roma származású riporter.

„Két-háromszáz roma nem jön ide a semmiért. Nyilván nem érzik jól magukat Magyarországon” – vélekedett a közeli eseményekről, megjegyezve, hogy 1990 óta sokkal nehezebb letelepedni magyar romaként Svédországban. A kommunizmus idején jött a többség – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen viszonyok között élnek itt a romák, azt mondta: sokan itt sem találnak munkát, mert Malmőben valóban nagy a munkanélküliség, de aki tesz arról, hogy az állammal elhitesse, hogy munkát szeretne, az „korrekt segélyben részesülhet”.

Átlagosan 6-8000 korona segély jut egy családra havonta, ebben „legalább egyenlőség van egy svéd munkanélküli, és egy itt régóta élő, állástalan magyar roma között” – utalt arra, amiért a többség szeret itt élni.

Nem igazán alakult ki roma közösségi élet Svédországban, nincsenek saját nyelvű újságok, saját külön kultúrközpontok, egyet-kettőt leszámítva. „Szoktak rendelni magyar mulatós muzsikusokat nagy ritkán”. Mindez azért alakult így, mert Malmőn és Göteborgon kívül máshol nem élnek, Stockholm, a főváros már nagyon messze van nekik, azért élnek inkább délebbre, közelebb Európához – mondta.