A szolgáltatók nem kapnak támogatást
A gázártámogatás átalakítása a távhőszolgáltatók számára azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztói célra felhasznált gázt is támogatás nélkül, piaci áron vásárolják, a támogatást pedig a fogyasztók szociális rászorultság alapján kapják az államtól, szemben a korábbi rendszerrel, amikor is a támogatás a távhődíjon keresztül, abba beépülve, alanyi jogon jutott el a fogyasztókhoz.
A Főtáv Zrt. közlése szerint a cég költségei mintegy 14 milliárd forinttal nőnek, ugyanis Budapesten a gázártámogatás ennyivel mérsékelte a lakossági fogyasztók számára vásárolt gáz költségét. A vállalat azonban felhívta a figyelmet, hogy mivel a távhőszolgáltatás díjainak módosítására a Fővárosi Önkormányzatnak van joga, az ezzel kapcsolatos tervekről, elképzelésekről a cég nem tud felvilágosítást adni.
A jelenlegi gázártámogatással kapcsolatban a gazdasági tárca, az új rendszerről pedig az SzMM ad felvilágosítást.
Csütörtök reggel óta hozzáférhető a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló kormányrendelet, amelynek mellékletében megtalálható a gázár- és távhőtámogatás igényléséhez kitöltendő űrlapok, és egy tájékoztató arról is, hogy milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az igénylésnél. A részletes tudnivalókról a Magyar Államkincstár külön, levélben fog értesíteni minden háztartást, és az igénylőlapot is kipostázza december 11-ig. Nem számít jövedelemnek Jövedelemként a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagos jövedelmét kell majd feltüntetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni, ezért a kérelembe a személyi jövedelemadóval, a társadalombiztosítási járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal és a munkavállalói járulékkal csökkentett nettó jövedelmi adatokat kell beírni. A lakásban együtt élő személyek jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. Jövedelemként kell elszámolni
A tájékoztató a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján érhető el, és pontosan meghatározza, hogy mi számít jövedelemnek. Nem minősül jövedelemnek például – így az űrlap kitöltésekor sem kell beszámítani – a tizenharmadik havi nyugdíjat, a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, illetve az anyasági támogatást. Nem kell beszámítani továbbá a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, valamint a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást.
Jövedelemnek számít a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel), függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Lényeges, hogy e szabály értelmében a tizenharmadik havi bérrel is számolni kell a jogosultság megállapítása során, ellentétben a tizenharmadik havi nyugdíjjal.
Az igénylés kitöltésekor figyelembe kell tehát venni a keresőtevékenységből származó jövedelmeket – ennek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik, például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem.
Be kell számítani a gyermekgondozási támogatásokat: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
Figyelembe kell venni a nyugellátást és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat: öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások.
Jövedelemnek számítanak az önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
Egyéb jövedelemnek minősül például a táppénz, az ösztöndíj, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tőkejövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző kategóriákban nem került feltüntetésre.
Hallottam a rendeletről, de hivatalosan nem tudok róla – mondta az Index kérdésére Péterfalvi Attila, akinek pedig a törvényi előírások szerint előzetesen véleményeznie kellett volna a jogszabályt. Azt is az internetes laptól tudta meg, hogy a rendelet 231/2006. számon szerdai dátummal megjelent.
A gáz- és távhőtámogatáshoz szükséges igénylőlapon, amennyiben kitöltjük a támogatás reményében, szerepel az adószámunk, a családunkban lévő fogyatékosok száma, a háztartásunk minden egyes tagjának nettó keresete. Ezek a személyes adataink a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kerülnek, de onnan az adóhivatalon át egymérős társasházban élők esetén a közös képviselőig számos helyre eljuthatnak.
Az ombudsman szerint az ugyan elfogadható, hogy az állam egy támogatás fejében, ellenőrzési céllal adatokat gyűjtsön be és kezeljen. Az a mód azonban, ahogyan ezt a területet szabályozták, “nem akceptálható, adatvédelmileg az egész konstrukció aggályos” – fogalmazott a biztos.
Az SZMM viszont “úgy látja, hogy az új gázár-támogatási rendszer adatvédelmi szempontból nem különbözik az augusztus elsején bevezetett szociális alapú gázár-támogatási rendszertől.” Mint közleményében írja, a különbség az, hogy az önkormányzatok helyett a Magyar Államkincstár kezeli a fogyasztók adatait”.
