Belföld

Egészségügy: reform kell, de milyen áron?

Az egészségügy átalakítására szükség van, de a megvalósítás módszeréréről már eltérnek a vélemények. Míg Draskovics Tibor szerint nem szabad a jelenlegi rendszerbe pénzt pumpálni, addig Mikola István az ágazat feltőkésítése mellett érvelt. Az egészségügyi szövetségeknek viszont az átalakításra szánt idővel van bajuk.

Az egészségügy átalakítására szükség van, de nem mindegy, hogy milyen áron – derült ki az Egészségügyi reform – érvek és ellenérvek című budapesti, csütörtöki konferencián.

Potyautasok kíméljenek

Draskovics Tibor, az államreform bizottság vezetője leszögezte: alapvető változások kellenek, világos irányokat kell kijelölni annak érdekében, hogy a betegek kiszolgáltatottsága csökkenjen. Szerinte az alapvető probléma ott van, hogy többet költ az állam, mint amennyi a rendelkezésre áll, ezért három célt kell megfogalmazni a reformok során: a fenntarthatóságot, a jobb szolgáltatást és a hozzáférés javítását.

A társadalombiztosítási rendszerről elmondta: a jelenlegi rendszer “nem valódi rendszer”. Változásra van szükség, mert kötelező, de sokan nem fizetnek járulékot, mert a biztosító nem gyakorol kontrollt a pénz elköltése és a nyújtott szolgáltatás felett, és mert a biztosított kiszolgáltatott – sorolta. Hozzátette: nincs olyan kormányzati szándék, hogy forrást vonjanak ki az ágazatból, hiszen az átalakítás során megtakarított pénzzel fejleszteni lehet azt, nem lesz azonban plusz pénz a változatlan struktúrára.

Az egészségügyi miniszter előadásában elmondta: a kormány arra van kényszerítve, hogy elkezdje a reformot, mert a rendszer igazságtalan. Működik ugyan, de a benne résztvevők eddig csak a “túlélésre játszottak”. Az egész rendszert kell átalakítani, abból részeket nem érdemes átstrukturálni, hiszen nincs még egy olyan összetett ágazat, mint az egészségügy – mondta Molnár Lajos. A tárcavezető elismerte: nem lehet hibátlanul végrehajtani egy ilyen átalakítást, és valószínűleg lesznek hibák és technikai tévedések, amelyeket majd korrigálni kell.

Több-biztosítós ördög

Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke azt mondta, hogy az egészségügy ürügyén a vita sokszor valójában már a pártok társadalomképéről szól, és több év óta “túlélő mítoszok” gátolják a tisztánlátást. A több-biztosítós rendszerről szólva elmondta: az “nem az ördögtől való”, de hordoz társadalmi kockázatokat, és illúzió az, hogy az átalakítás során teljes lesz a konszenzus.

Mikola a feltőkésítés mellett

A Fidesz szakpolitikusa szerint reformot pénz nélkül nem lehet elkezdeni, de nem is lát egységes koncepciót. Mikola István véleménye szerint az ágazatot fel kell tőkésíteni. Elmondta: nagy horderejű rendszerátalakítást nem lehet ilyen gyorsan megcsinálni, ehhez legalább két kormányzati ciklus szükséges, és hibának tartja azt, hogy az orvost, mint a költséghatékonyságot elősegítő szereplőt, kihagyják az átalakításból. Véleménye szerint helye van a magántőkének a rendszerben, de csak szabályozott keretek között.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is azt a véleményt osztotta, hogy át kell alakítani a rendszert, de ez többletforrás nélkül nem lehetséges, a késedelem pedig “rohanásba torkollik”.

Hova rohanunk?

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke hozzászólásában elismerte, hogy szükség van az egészségügy átalakítására, de a módszerrel, az eszközökkel és az átalakításra szánt idővel kapcsolatban már vannak fenntartásaik. Meg kell határozni a kapacitásokat – folytatta -, de nem hisznek abban, hogy a járóbeteg-szakellátásba átcsoportosítandó feladatok önmagukban garanciát jelenthetnek a szerkezetátalakításra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik