Nem kerülhet népszavazásra az a kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?”. A testület a döntést azzal indokolta, hogy a kérdés a kormányprogram lényeges részét érinti, így az alkotmány értelmében erről nem lehet népszavazást kiírni. Az OVB határozata az Alkotmánybíróság előtt támadható meg.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) az ülésen úgy döntött, hogy külön tárgyalja a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseit. Az OVB-nek arról kell döntenie: hitelesíti-e a pártok által benyújtott kérdőíveket vagy sem. A bizottság tagjai között élénk vita bontakozott ki azzal a „módszertani javaslattal” kapcsolatban, hogy a kérdések többségét együtt tárgyalják-e vagy külön.
Szoboszlai György együttes vizsgálatra vonatkozó javaslatát azzal indokolta, hogy a kérdések között „tartalmi-tárgyi” összefüggés van. Bordás Vilmos ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület eddigi gyakorlata szerint a népszavazási kezdeményezésre benyújtott kérdéseket külön vizsgálták.
Miután Szoboszlai György visszavonta a javaslatát, az OVB megkezdte a kérdések tartalmi vizsgálatát. Az első kérdésről szóló döntés után az OVB tovább tárgyal a további hat kérdésről.
A Fidesz Alkotmánybírósághoz fordul
A Fidesz képviseletében Salamon László a döntést követően azt közölte: meglepte a többség állásfoglalása. Továbbra is meggyőződése, hogy a kérdés kiállja az alkotmányosság próbáját. Az előterjesztő pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak – nyilatkozta a távirati irodának.
Csak a fideszeseknek fontos
A megkérdezettek 51 százaléka szerint felesleges a Fidesz népszavazási kezdeményezése – derült ki a Medián november elején végzett felméréséből, amelyet a Népszabadság rendelt meg. A népszavazás értelmével kapcsolatos fenntartások azonban nemcsak a kormánypárti szavazókra jellemzőek, hiszen a Fidesz szavazóin kívül minden szavazói csoportban többségben vannak azok, akik feleslegesnek tartják a referendumot.
A mérsékelt érdeklődés a részvételi szándékokban is megmutatkozik: bár a Fidesz-szavazók csaknem háromnegyede biztosra mondja a részvételét, az MSZP-szavazóknak csak a bő negyede, a „bizonytalanoknak” pedig az ötöde menne el szavazni. Öszszességében a teljes népesség 44 százaléka mondja biztosra a részvételét a vizsgált hét kérdésben megtartandó népszavazásra.
A kutatás szerint a Fidesz által feltett kérdésekre csak a Fidesz szavazói tudnak egyértelmű választ adni: mind a hét kérdésben legalább a háromnegyednyi az „igenek” aránya. A kormánypárti szavazók közül azonban csak az elkötelezettebbek mondták azt, hogy nemmel szavaznának a népszavazás kérdéseire, a kevésbé elkötelezettek inkább az otthonmaradással voksolnának.
Orbán jelentette be
A két ellenzéki párt október 24-én nyújtotta be a reformokról szóló népszavazási kezdeményezését a testülethez. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a párt október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében ügydöntő népszavazást kezdeményeznek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
