Kovács István, a Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a FigyelőNetnek elmondta, hogy tudomása szerint egyetlen mohácsi család sem kerülhet olyan helyzetbe, mint a néhány éve Strassbourgban vagy Kanadában szerencsét próbálók, akik minden vagyonukat pénzzé tették, hogy végül a korábbinál is nyomorúságosabb körülmények közé kelljen hazatérniük. A most kiutazó mohácsiak ugyanis – a fapados járatoknak köszönhetően – a néhány évvel ezelőtti összegek töredékéért próbálhatnak szerencsét külföldön, ezért nem szorultak arra, hogy mindent hátrahagyva a tetőt is eladják a fejük fölül. Kovács tudomása szerint a malmői romák néhány kisebb értékű ingóságuk (mobiltelefon, bickli, videómagnó stb.) értékesítésével, illetve kölcsönkérés újtán jutottak hozzá a repülőjegy árához.
Állami segítségre ne nagyon számítsanak
A Külügyminisztérium honlapján tájékoztatót helyeztek el a svédországi munkavállalással kapcsolatban, melyben hangsúlyozzák, hogy „a bajbajutott, vagy pénz nélkül maradt magyar állampolgárok hazajutásához stockholmi nagykövetségünk nem tud anyagi segítséget nyújtani”. Polgár Viktor, a minisztérium szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a kiutazóknak vállalniuk kell a felelősséget azzal kapcsolatban, hogy legyen megfelelő anyagi fedezetük a hazatérés biztosítására, így a minisztérium ebben nem tud, és előreláthatólag nem is kíván segítséget nyújtani.
Ugyanakkor a 2001. évi, konzuli védelemről szóló törvényben foglaltak szerint van lehetőség arra, hogy a külföldön bajba jutottak számára a magyar állam konzuli kölcsönt nyújtson „amennyiben a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség”, amely „adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül”. A szóvivő szerint azonban a kölcsön kiutalásának jogosságát a konzulátus szigorú feltételek szerint vizsgálja, és azt a kérelmezőtől meg is tagadhatják. A konzuli segély egyébként költségvetési tétel, amelyre éves keretet állapítanak meg, a 2006. évi büdzsében összesen 1,9 millió forintot.
Nem cigányügy
A kinti állapotokról egyelőre Kovács Istvánnak sincs túl sok információja, de úgy tudja, a kiutazó családok között van olyan, amelyik pár napon belül már vissza is tér Magyrországra. A hazatérő romák nem számíthatnak itthon különleges bánásmódra, az esetlegesen korábban is kapott segélyeken kívül nem jár nekik további támogatás. Kovács a FigyelőNetnek elmondta, szerinte az egész svédországi történet egyébként sem cigányügy, hanem egyszerű szociális probléma. A kisebbségi vezető szerint az senkit sem érdekel, ha magyar orvosok, mérnökök és egyéb értelmiségiek ezrei hagyják el az országot a jobb megélhetés érdekében, amikor azonban néhány tucat roma kerekedik fel, egyből óriási, országos visszhangot kap az ügy.
A Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke szerint elsősorban a kormány feladata volna a probléma orvoslása. Elsősorban a nehéz sorban élő mohácsi romák és nem romák mindennapi életkörülményein kellene javítani, illetve különböző foglalkoztatási programokra kellene helyezni a hangsúlyt, különben a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a mohácsihoz hasonló esetek.
A héten két csoportban összesen 47 magyarországi roma kért menedékjogot Svédországban. A svéd hatóságok furcsállották, hogy egy másik uniós államból kérnek menedékjogot, és valamennyi kérelmet elutasították.
