„Nyitni akarunk a legnagyobb mértékben, ami még nem veszélyezteti a magyar érdekeket” – mondta, hozzátéve, a magyar kormány várhatóan december közepén hoz végleges döntést arról, megnyitja-e munkaerőpiacát, és ha igen, milyen mértékben a 2007. január 1-én európai uniós tagországgá váló Románia (és Bulgária) állampolgárai előtt.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. „Szerintünk a munkaerőpiacot Magyarországnak nem kellene korlátoznia” – jelentette ki a romániai magyar politikus a második magyar-román együttes kormányülést követően, újságíróknak.
Az együttes kormányülés eredményeinek ismertetése előtt Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a két ország ma jobban érti egymást, mint az elmúlt száz évben bármikor, s ez legalább olyan fontos, mint a tanácskozáson elért megállapodások sora.
Ez utóbbiakból kiemelte, hogy felgyorsítják a Budapest-Cegléd-Békéscsaba-román határ szakaszon a vasútvonal felújításának második ütemét, villamosítják a Püspökladány-Biharkeresztes vonalat. Kitért arra, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között 400 kilovoltos távvezeték, Szeged és Arad között gázvezeték épül, és létrejön – 3-5 milliárd forintos értékben – egy vállalkozásokat támogató közös kockázati tőkealap, ami elsősorban a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását szolgálja.
Személyi igazolvánnyal Romániába
Markó úgy vélte, az együttes kormányülések egyik legfontosabb hozadéka, hogy felhívják a figyelmet a határ menti fejlesztések fontosságára. Nagyon jelentősnek nevezte, hogy a mostani ülésen a román miniszterelnök az észak-erdélyi autópálya megépítését is a prioritások közé sorolta. „Az észak-erdélyi autópálya 2013-ig meg fog épülni, és először a Magyarországhoz közelebb eső szakaszok készülnek el” – jelentette be ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc.
A magyar kormányfő úgy vélte: helyreállt a párbeszéd és minden korábbinál intenzívebb a két ország együttműködése – fogalmazott Gyurcsány Ferenc a Szépművészeti Múzeum Barokk termében. Hangsúlyozta: Románia részben Magyarország támogatásával az Európai Unió küszöbére érkezett, „ezt akartuk, tettünk is ezért, mert Románia Európa elidegeníthetetlen része”. Magyarul és románul is megfogalmazta: üdvözöljük Romániát az EU-ban.
Eltűnhetnek a határok
Románia EU- csatlakozásával kapcsolatban Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a határok eltűnéséről beszélt a kormányülésen. A határok eltűnése, a magyar-román stratégiai együttműködés a romániai magyarok alapvető érdeke – hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint ezt a felismerést már 1921-ben megfogalmazta Kós Károly a nemzeti kisebbségi léttel szembe néző nevezetes kiáltványában, a Kiáltó szóban.
„Kós Károly már akkor az autonómiát látta a két etnikum közti tartós együttélés feltételének” – mondta. Leszögezte: bárki bármit gondoljon az autonómiáról, jó megoldásokat csak együtt lehet kialakítani. Markó Béla beszédében arra is figyelmeztetett: hiba lenne azt hinni, hogy már minden visszafordíthatatlan, „Európának ebben a részében még mindig számos problémával kell szembenéznünk, akár általában a demokrácia intézményeinek működéséről, akár ezen belül többség és kisebbség viszonyáról van szó”.
Az egyik legfontosabb probléma az autonómia kérdése, mellyel kapcsolatban Markó kifejtette, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei már régóta hangoztatják, hogy támogatják az erőteljes decentralizációt, de a sajátos hatáskörök megadását nem.”Mi is jónak tartjuk az erőteljes decentralizációt, de azt gondoljuk, hogy sajátos helyzetekben sajátos hatáskörökre van szükség” – mondta, hozzátéve, hogy jelen pillanatban a kulturális autonómiát tartalmazó romániai kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájának továbbvitele a legfontosabb. Az RMDSZ elnöke bíztatónak nevezte, hogy Calin Popescu Tariceanu román kormányfő „nem Budapesten utasította el a székelyföldi autonómiát”.
