Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerdán arról beszélt, hogy 2007-től csökkenni fognak az államilag finanszírozott helyek a felsőoktatásban, a jelenlegi 62 ezerről 56 ezerre. Elsősorban az agrár- a bölcsész-, a jogász-, és a társadalomtudományi szakterületet érinti a változás. Agrárszakokon csaknem 30 százalékkal csökken a felvehető diákok száma, de bölcsészképzésben is 20 százalékkal kevesebben tanulhatnak majd az állam költségén. Orvosképzésben ugyanannyian vesznek majd részt és némileg nő a természettudományi és műszaki hallgatók száma is.
Szakok szűnhetnek meg
A másik változás az állami helyek elosztásában lesz: a korábbi gyakorlat az volt, hogy minden államilag elismert felsőoktatási intézménynek járt adott számú államilag finanszírozott hely. A felvételi eljárás során így mindenhova került támogatott és költségtérítéses hallgató is. Az oktatási miniszternek azonban volt arra lehetősége, hogy a ponthatárok meghatározásának napján néhány helyet átcsoportosítson.
Ez a jog most szinte teljesen a leendő elsőévesek kezébe került. A felvételi lapon tetszőleges számú intézményt és szakot jelölhetnek meg a felvételizők, de az állami helyek elosztásánál az első hely számít: azokban az intézményekben lesznek államilag finanszírozott hallgatók, ahova a legtöbben szeretnének első helyen bekerülni. Így szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy egy szak államilag finanszírozott formában csak egy intézményben indul el, a többi helyen pedig költségtérítéses hallgatók tanulnak majd.
Ha például a jogászképzés államilag finanszírozott keretszáma 200 fő lesz és éppen ennyien jelentkeznek első helyen, akkor attól függően, hogy mely intézményeket jelölték meg, azokba kerülnek az államilag finanszírozott helyek. Ez a nevesebb, erősebb egyetemeknek kedvez majd, hiszen a diákok úgy rangsorolnak, hogy első helyre a leginkább vágyott intézményt teszik, míg utolsóra azt, ahova szinte biztosan bekerülnek. Túljelentkezés esetén pedig először az érettségi-felvételi eredmény dönt. Tavaly például az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem vezette a túljelentkezési listát, így elképzelhető, hogy idén hozzájuk kerül majd a legtöbb – ha nem az összes – államilag finanszírozott hallgató.
„Nem örülünk, de nem is ért meglepetésként az állami helyek csökkentése. Bár jó volna látni munkaerőpiaci elemzéseket, szerintünk ugyanis tények hiányában született a döntés” – mondta a FigyelőNetnek Szabó Miklós. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint bár a klasszikus – bírói, ügyészi – jogi pályák telítve vannak, a gazdasági és pénzügyi szféra felszívja a végzősöket.
Nő a PR szerepe
„Ez a verseny felé fogja elvinni a felsőoktatást és felértékelődik majd a PR és a marketing szerepe” – reagált Zsuffa Ákos, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) marketing és kommunikációs igazgatója. Hozzátette, hogy a BKF esetében nem áll fenn az a veszély, hogy megszűnnek a szakok, a legtöbb hallgató ugyanis költségtérítésesként tanul. „Az államilag finanszírozottak száma mindössze 10-12 százalék, és ezekre a helyekre minden évben nagy a túljelentkezés” – tette hozzá. Az igazgató becslése szerint ha most is hasonló lesz a felvételi arány, akár 2-2,5-szeresére nőhet az államilag támogatott helyek száma a főiskolán. Bajba kerülhetnek viszont azok a néhány éve indult kis főiskolák, ahova kevesen jelentkeznek első helyen. Ezek, ha nem tudják költségtérítéses hallgatókkal betölteni a létszámkeretet, lehet, hogy el sem indítják az adott szakot.
„A népszerűség és a minőség nem ugyanaz” – mondta Szabó Miklós. Szerinte a vidéki intézmények nem tudják majd felvenni a versenyt a fővárosiakkal. „Különösen nehéz a helyzet az észak-magyarországi régióban, ahonnan a fiatalok nagy része elmegy. Még a miskolci és környéki jelentkezők is sokszor budapesti intézmény, például az ELTE jogi karát jelölik meg első helyen.”
