Augusztus 20-án is voltak kérdések
A rendőrség jelezte a szervezőknek a közelgő viharról szóló jelzést, de akkor már nem volt mit tenni – mondta Gergényi Péter az augusztus 20-i tragédia után. A budapesti rendőrfőkapitány felelőssége már akkor is felmerült. A BRFK feje akkor azt mondta, túl későn kaptak jelzést, nem sikerült volna időben szétoszlatni a tűzijáték megtekintésére összegyűlt embereket. Gergényi szerint a szervezők ennek ellenére elvileg megtehették volna azt, hogy mikrofonon keresztül tájékoztatják az embereket. Sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy a rendőrök ezt miért nem tették meg, Gergényi azt mondta: a rendőrök nem álltak a mikrofonok közelében, ráadásul ez nem a rendőrök dolga lett volna.
A hírt Jármy Tibor, a BRFK szóvivője jelentette be szerdán. A főkapitányt – akit szigora miatt Vasprefektusnak is neveznek – az elmúlt időszakban szakmai és politikai támadás érte a rendbontókkal szembeni rendőri intézkedések miatt. Ennek ellenére a főkapitány az MTI kérdésére nem kommentálta, az Indexnek viszont cáfolta, hogy a személyét ért támadásokkal lenne összefüggésben döntése.
Danks Emese kormányszóvivő elmondta: petrétei József szakminiszter hivatalosan még nem kapta meg Gergényi lemondását, ezért a kormánynak még nincs hivatalos álláspontja az ügyben.
„Benyújtottam nyugdíjazási kérelmemet december 31-ei hatállyal” – nyilatkozta a főkapitány. Kérelmét még alá kell írnia Petrétei József rendészeti miniszternek, és miután kormányzati főtisztviselőként teljesített szolgálatot, a dokumentumot ellen kell jegyeznie Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is.
Többen támadták
Gergényit az elmúlt hetek eseményei kapcsán hevesen bírálták. Először a tévészékház ostroma után – amikor „főnöke, Petrétei József rendészeti miniszter be is adta a lemondását – vetették a szemére, hogy szakmailag nem voltak a helyzet magaslatán. A miniszterelnök a miniszter lemondását nem fogadta el, másnap éjszaka pedig az egyenruhásoknak is módjuk volt bizonyítani: a Köztársaság téren majd a Blaha Lujza téren folyó csatát fölényesen „nyerték meg”. „Ez az éjszaka arról szólt, hogy a rendőrség abszolút felkészült” – jelentette ki Gergényi szeptember 20-án, majd hozzátette: amikor megjelentek a „garázda elemek”, azokat „menetből” tudta a rendőrség felszámolni. Azon az éjszakán összesen 98 garázda személyt vettek őrizetbe.
Heves vitát váltott ki a rendőrfőkapitány azon döntése is, amely szerint október 23-án hajnalban – az előzetes megállapodásokkal ellentétben – műveleti területi területté nyilvánította a Kossuth teret, így a tüntetőknek távozniuk kellett onnan.
Az indulatok azonban a 23-i események után szabadultak el igazán: Gergényi Péter szemére vetették, hogy a rendbontókat az ünnepi beszédeket hallgató békés Fidesz-szimpatizánsok tömegébe nyomták az Astoriánál, majd az éjszakai tömegoszlatás során a rendőrök több visszaélést is elkövettek. Indokolatlan brutalitásról panaszkodtak sokan, többen felvetették a gumilövedék használatának indokoltságát, valamint azt is, hogy a rendőrök arcukat eltakaró maszkban, sorszám nélkül csaptak össze a tüntetőkkel, így egy esetleges későbbi felelősségre vonás nem lehetséges, mert nem voltak beazonosíthatók. A rendőrfőkapitány az eset után elzárkózott a belső vizsgálattól, a BRFK-hoz beérkező 11 feljelentést elenyésző számúnak tartotta, ezeket – többek között Révész Máriusz fideszes képviselő panaszát – egyébként az ügyészség kivizsgálja. Gergényi elismerte, a műveletre ő adott utasítást, a lőfegyver kivételével ő engedélyezte valamennyi kényszerítő eszköz használatát és ezért vállalja a felelősséget. Hozzáfűzte: azt, hogy melyik kényszerítő eszközt használták a helyszínen, az ott tartózkodó parancsnok döntötte el. „Humánusak voltunk” – jelentette ki Gergényi Péter utalva arra, a felszólításokat követően elegendő időt hagytak arra, hogy azok, akik akartak, hazamehessenek.
A Fidesz lemondásra szólította fel
Ezzel szemben az eljárás jogosságát nem csak a rendőrfőkapitányt lemondásra felszólító Fidesz, hanem Dobozi József rendőr-dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) parancsnoka is sok szempontból aggályosnak tartja. A szakértő szerint ugyanis a törvény szerint a kényszerítő eszközöket csak addig lehet alkalmazni, amíg ez célját el nem éri. Ez azt jelenti, hogy a földön fekvő, már harcképtelenné tett tüntetőt például nem szabad verni vagy rugdosni – pedig több televízió felvételén is ez látszik.
A Fidesz 23-a után arra kérte a budapesti rendőrfőkapitány feletteseit, hogy függesszék fel Gergényi Péter munkaviszonyát, mert – mint Pokorni Zoltán fogalmazott – tűrhetetlen és megmagyarázhatatlan a főkapitány viselkedése. A politikus szerint hazugság a budapesti főkapitány állítása, hogy a rendőrök nem vertek meg senkit október 23-án, és az is hazugság, hogy a rendőrök nem használtak viperát (teleszkópos botot). A Fidesz alelnöke emellett azt is kifogásolta, hogy a rendőrök több felvétel tanúsága szerint nem viselték azonosító jelvényüket a hétfői akciók során. A Fidesz alelnöke felháborítónak és „vérlázító szemtelenségnek” nevezte Gergényi Péter sajtóban megjelent érvelését, miszerint az azonosítók intézkedés közben leestek a rendőrök ruhájáról. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, amivel Gyurcsány Ferenc kapitánya él” – mondta Pokorni.
32 év szolgálat
Gergényi Péter 1946. november 20-án született Budapesten. A rendőrség hivatásos állományába 1974. november 1-jén került, 1987-ben diplomázott a Rendőrtiszti Főiskolán. 1993-ban nevezték ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság kerületi felügyeleti és koordinációs főosztály vezetőjévé. Ugyanebben az évben megbízták a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitányi feladatainak ellátásával. 1995-től a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott vezetője volt, 1996-tól a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetői feladatait látta el. Munkája elismeréseként 1997. október 23-án dandártábornokká nevezték ki. Több alkalommal részesült kiemelkedő szakmai teljesítményéért belügyminiszteri és ORFK-vezetői jutalomban, dicséretben. 2003 júliusában nevezték ki Budapest rendőfőkapitányává.
