Meglódította az internetes portálok hozzászólóinak a fantáziáját a Fidesz-KDNP referendum-kezdeményezése: kibővítenék a kérdések listáját. Egyesek például a Fidesz elnökét népszavazás útján kényszerítenék arra, hogy minden parlamenti munkanapon elsőként érkezzen az ország házába, s azt csak utolsóként hagyhassa el. Mások szerint a politikai megbékélést szolgálná, ha arról szavaztatnák a népet: „Akarja-e Ön, hogy Gyurcsány Ferenc naponta kezet fogjon Orbán Viktorral, közben mélyen egymás szemébe nézzenek, és még mosolyogjanak is egymásra?”
Az ötletbörzéből is az tűnik ki, hogy egyre kisebb a választói bizalom a magyar politikai elit, a demokratikus intézményrendszer és a hatalomgyakorlás eszközei, köztük a népszavazás iránt. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szintén azt erősítik meg, hogy a választópolgárok mind elégedetlenebbek a permanens politikai viszály és utcai zavargások miatt. Kritikus szintre süllyedt a politikai elit megítélése, alig 50 ponton áll a 100-as skálán. Ez pedig a mélyülő társadalmi, politikai válság biztos jele. A Medián felmérése szerint a demokratikus intézményrendszerek iránti – sosem túl erős – társadalmi bizalom átlaga mindössze 51 pont. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselői a bizalmi rangsor sereghajtói közé tartoznak.
Népszavazási kilátások
Alkotmányjogászokat kérdeztünk a tervezett kérdések szavaztatha-tóságáról.
Egyértelműen szavaztatható
• Ne kerülhessenek magánkézbe kórházak (erről 2004 decemberében már szavazott az ország)
• Ne árusíthassanak vény nélküli patikaszereket a gyógyszertárakon kívül (nem lényegi eleme a kormányprogramnak)
Inkább szavaztatható
• Ne kelljen tandíjat fizetni (ha az AB úgy dönt, hogy ez közvetlenül érinti a központi költségvetést, akkor nem bocsátható népszavazásra; sokkal valószínűbb azonban, hogy ezt nem állapítja meg a testület, mivel a bevételek az intézményeknél maradnak)
• Ne kelljen vizitdíjat fizetni (a tandíjhoz hasonló érvelés igaz erre is)
Ilyen körülmények között érthető, hogy az újabb népszavazási kezdeményezést is csak a társadalom kis szelete tekinti a nép általi közvetlen hatalomgyakorlás eszközének. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy hétvégi interjújában nem is cáfolta, hogy a cél a miniszterelnök megbuktatása. Érvelése szerint amennyiben a választók többsége igennel voksol a referendumon, akkor ebből az MSZP-nek azt a következtetést kell levonnia, hogy meg kell szabadulnia Gyurcsány Ferenctől. A kormányfő azonban egy múlt heti zártkörű megbeszélésen végig optimistán fogalmazott. Várakozása szerint a kiigazító lépéseknek és a reformoknak 2008 őszén már érezhető lesz a pozitív hatásuk. Addig kell tehát csak a kormánynak kitartania. Mindössze egyetlen nem erre utaló kiszólása volt: „Tegyük fel, hogy nem bukunk meg addig!”
Márpedig a referendum egy újabb erőpróba, s egyelőre úgy tűnik, kétesélyes a küzdelem. Szélsőséges esetben akár bukhat is miatta a Gyurcsány-kormány, másrészt viszont alkotmányjogászok szerint a kérdések egy része elvérezhet az Alkotmánybíróság (AB) kontrollja során. Utóbbi fejlemény az ellenzéknek okozna súlyos presztízsveszteséget. A Figyelő által megkérdezett alkotmányjogi szakértők szerint bizonytalan, hogy hány kérdésről szavazhatunk 2007 nyarán, esetleg őszén. Az sem kizárt, hogy az AB úgy foglal majd állást: külön-külön egyik-másik megfogalmazás ugyan népszavazásra bocsátható, ám együttesen már a kormány programját írnák felül, márpedig arról nem lehet referendumot tartani. „Mindazonáltal, ha lényegi kérdésekben veszítene a kormányoldal, azaz intézkedései többségét leszavaznák a választópolgárok, Gyurcsánynak nem nagyon maradna más választása, mint hogy lemondjon, hiszen ott állna egy kiüresedett kormányprogrammal”- vetítette előre a lehetséges következményeket lapunk megkeresésére egy, az Alkotmánybírósághoz közelálló szakértő.
Az nem valószínű, hogy az AB minden kérdést megvétózna. A kórház-privatizáció például nem tartozik a kormányprogram fősodrába, miként az sem, hogy egyes vény nélkül kapható szereket a patikákon kívül, hipermarketekben és benzinkutaknál is meg lehessen vásárolni. A lapunk által megkérdezett jogászok feltételezik, mindkét oldal minden létező fórumot kihasznál majd álláspontja érvényesítéséhez, ezért hónapokig tartó jogi csatározások várhatók a kezdeményezésről.
Érvényesség és népszavazási menetrend
A kormányfő, úgy tűnik, felvette a kesztyűt, s internetes blogjában arról értekezik: örül a Fidesz ötletének, mert ezáltal alkalom nyílik a témakörök társadalmi átbeszélésére. Egyelőre nem ismert, milyen meggyőzési stratégiát alkalmaz a koalíció, ám nem lesz könnyű dolga, mert a közvélemény-kutatási adatok szerint az emberek többsége ellenzi a vizitdíjat, a tandíjat, a kórház- és patikaprivatizációt, a földliberalizációt, s az sem valószínű, hogy a nyugdíjasok ellen voksolnának. Az országos ügydöntő népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választópolgárok legalább egynegyede a feltett kérdésre azonos módon, igennel vagy nemmel válaszol. Eszerint a 8 millió 24 ezer választásra jogosult közül legalább 2 millió 6 ezer azonos voks kell ahhoz, hogy a népszavazás eredményes legyen.
A referendumot legkorábban 2007 nyarán lehet majd megtartani. Az Országos Választási Bizottság (OVB) hatáskörében – fellebbezési határidővel együtt – ez év december közepéig maradhat a kérdéskör, majd következhet az Alkotmánybíróság, azután pedig a 200 ezer aláírás összegyűjtése. Feszített menetrenddel ez március végére össze is jöhet. Az OVB 45 napon belül ellenőrzi az íveket, ezt követően az országgyűlés határoz a népszavazás kiírásáról. Így legvalószínűbb módon június első felében kerül döntési jogkörbe az államfő, aki 15 napon belül kitűzi a szavazás időpontját. De ekkor már júniust írunk, amikorra a legtöbb megkérdőjelezett intézkedést törvénybe iktatta a parlament. Tehát mintegy utólagosan kell korrigálni vagy hatályon kívül helyezni azokat a népakaratnak megfelelően. Az azonban kétségtelen, hogy sérelmet szenvedne a reformokat sürgető, s azok egy részét már megkezdő kormányzati filozófia a „minden maradjon a régiben” gondolkodással szemben. A Fidesz kérdései ugyanis kizárólag arról szólnak, mit ne tegyünk, egyetlen egy sem mutat irányt arra vonatkozóan, hogyan tovább.
