A térségbeli felfordulást, a nacionalista érzületek és populista politikusok előtérbe kerülését az újság a második világháború utáni, polarizált és nem hatékonyan működő negyedik francia köztársasághoz hasonlítja. De Gaulle erősebb alkotmányt és új köztársaságot teremtett; Közép-Európában vajon „ki fog kiemelkedni, hogy magára öltse de Gaulle köpenyét?”
A lap helyzetképe szerint Európa legújabb demokráciáit, amelyek a kommunizmus összeomlása óta már második évtizedüket élik, gyenge kormányok és megosztott társadalmak jellemzik. A Budapesten randalírozó szkinhedek, a Lengyelországot vezető populista ikerpár és a Szlovákiában kormányhatalmat szerzett szélsőjobboldali párt a legaggasztóbb jelei ennek. A nyugati szomszédok félnek, hogy ezek az országok az EU „problémás gyerekeivé” válnak.
Árpádsávos zászlóval illusztrálva
A The New York Times a Mátyás-templom mellett Árpádsávos lobogóval tüntetőkről készült nagy fotóval illusztrálva írt arról, hogy az utóbbi években a nacionalisták szimbólumává vált a piros-fehér csíkos zászló, „amelyet sokan a fasiszta nyilaskeresztes párthoz kötnek”.
A lap utalt arra, a magyarországi zavargásokat az váltotta ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy titokban készült magnófelvétel tanúsága szerint bevallotta: hazudott a gazdaság állapotáról a választási győzelem érdekében. Az újság szerint azonban a dolgok megértéséhez mélyebbre kell ásni. Közép-Európában az emberek nagy részének nem volt beleszólása az 1989-es rendszerváltozásba, a kommunizmust lebontó bársonyos, tárgyalásos forradalmak menetébe. Sokan vesztesnek érzik magukat, ezért is söpört végig a régión egy erős nacionalista hullám.
Nacionalizmus térnyerése
A nacionalizmus térnyerése nyomán kiújultak a régi térségbeli viták, különösen Magyarország és szomszédai között azoknak a magyar kisebbségeknek az ügyében, amelyek egykor Nagy-Magyarország területén éltek.
A The New York Times szerint Orbán Viktor, a fő ellenzéki párt, a Fidesz vezetője meglovagolta a nacionalista hullámot, de azt tagadja, hogy pártjának köze van a szélsőjobbos kilengésekhez, erőszakhoz. A pártvezető viszont évek óta azon dolgozik, hogy minden jobboldali szavazatot megszerezzen, függetlenül attól, mennyire radikális csoportokról van szó. A kicsiny szélsőjobb pártok, amelyek nem képesek átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és az ultrakonzervatív jobboldal az utcákra irányította híveit, bátorítást merítvén az Orbán által szervezett több tízezres kormányellenes megmozdulásokból.
Populisata áramlatok, gyönge EU
A populista áramlatok akkor törtek felszínre, amikor az Európai Unió gyöngébb, mint évek óta bármikor, részben az új tagok „beözönlése”, részben a kudarcot vallott európai alkotmány miatt.
A lap mások mellett Jiri Pehe cseh politikai elemzőt, volt elnöki tanácsadót idézi, aki szerint „a nacionalista-populista politikusok hamarosan politikai ellenszélbe fognak kerülni, amit nem lesznek képesek leküzdeni”. A szakértő szerint Európában jelenleg egyértelműen demokráciaépítő légkör uralkodik, s ebből a keretből a térség államai nem kerülhetnek ki, ez végzetes volna számukra gazdaságilag, a populista vezetők többet nem érhetnek el.
