A kérdés állandóan az érdeklőség középpontjában van, hiszen rendszeresen botrányt kavarnak a mentelmi jogukra hivatkozó, így a szondát meg nem fújó képviselők. Igaz, az esetek túlnyomó többségében a képviselők önként lemondanak mentelmi jogukról, így az ügy nem kerül az Országgyűlés elé.
A képviselők hétfőn három módosításról szavaztak, ebből két darab kétharmadot igénylő javaslatot nem fogadott el a parlament, egyet azonban igen. Eszerint a képviselő bíróság, vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre továbbra sem a megbízatása során általa közölt vélemény vagy tény miatt, ám ez ezentúl nem vonatkozik az államtitoksértésen kívül a rágalmazásra (amely a mentelmi jog felfüggesztését kérő indítványok többségének tárgya), becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére sem.
Nem fogadták el viszont azt a módosítási javaslatot, amely szerint a mentelmi jog nem lett volna akadálya közlekedési hatósági és rendészeti eljárásokban intézkedések elrendelésének és foganatosításának, ha az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja (például gyorshajtás vagy ittas vezetés) áll fenn.
Az etikai kódexek szabályozzák
A leggyakrabban emlegetett eset az alkoholszonda megfújása. A törvények erre vonatkozóan engednek kibúvót a képviselőknek, az egyes frakciók etikai szabályzata azonban – összhangban a mentelmi bizottság valamennyi parlamenti párt által elfogadott állásfoglalásával – azt tanácsolják, hogy fújják meg a szondát. A törvény ugyanis nem az alól mentesíti a képviselőt, hogy meg kell fújnia a szondát, hanem kényszerítőeszköz (például vérvétel) nem alkalmazható velük szemben.
A Fidesz szerint eddig is fújni kellett
Erre utal a Fidesz álláspontja is. Az ellenzéki párt ugyanis arra hivatkozva utasította el a szükséges szavazatok megadását, hogy a mentelmi jog nem akadálya a szondáztatásnak, és semmiféle közlekedésrendészeti intézkedésnek, a tettenérés pedig mindig felülírja a mentelmi jogot. A Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: ha egy országgyűlési képviselő nem veti alá magát a rendőri intézkedésnek, akkor etikai vétséget követ el, amelyre részben a parlament illetékes bizottsága, részben a frakciók belső szabályzatai nyújtanak megoldást. Répássy Róbert közölte: a hétfőn a Fidesz által nem támogatott szabály pontosítani akarta volna a mentelmi jogot, de a pontosítás rosszra sikeredett, így még inkább fennállt volna annak a veszélye, hogy az intézkedő rendőr nem tudja végrehajtani feladatát.
Csak hárman nem mondtak le 16 év alatt
A statisztikák szerint az elmúlt 16 évben önszántából mindössze három képviselő nem mondott le időben (azaz a parlament határozatának pillanatáig) mentelmi jogáról. Ebből kettő gyorshajtási ügy volt, egy pedig – Szabó Lukács esete 2000-ben – közlekedési szabálysértés. Az összes többi – összesen mintegy 240 – esetben a képviselő, ha nem is azonnal, azaz például a rendőrségi szonda megfújásának pillanatában, vagy az ezt követő rendőrségi értesítő hatására, de még az Országgyűlés döntése előtt önként lemondott a mentelmi jogáról.
Az első ciklusban egyébként összesen 44 ügyet kezelt az Országgyűlés mentelmi bizottsága, ebből 11 volt közvádas (ekkor a Legfőbb Ügyészség indítványozza a mentelmi jog felfüggesztését, arról a képviselő maga nem mondhat le, és csakúgy, mint a magánvádas esetben, a parlament szavaz), a többi magánvádas, leginkább rágalmazási ügy volt. A második ciklusra ez a szám 52-re nőtt, de az arányok hasonlóak: ebből 8 volt közvádas, többségében közúti veszélyeztetés, ittas járművezetés és cserbenhagyás eseteiben. 1998 és 2002 között 83 esetet jegyeztek fel, amikor a mentelmi jog felfüggesztésének kérdése felmerült, a következő ciklusban ez a szám 62 volt. Ebben a ciklusban eddig 10 bejegyzésről tudni, ezek között van Salamon László KDNP-s képviselő gyorshajtási szabálysértési ügye.
Aki együttműködött, és aki nem
Az mindig nagy botrányt kavart, ha egy képviselő közúti igazoltatása során kitért a szondafújás alól. Szabó Zoltán MSZP-s képviselő például 2005 augusztusában megtagadta a rendőröknek az alkoholszonda megfújását: az I. kerületi járőrök háromnegyed egykor intették le a honatya autóját. 2006 szeptemberében Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő autója okozott halálos közúti balesetet. Bár a honatya vétlen volt, már a helyszínen lemondott mentelmi jogáról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
