Navracsics Tibor ismertette a beadványban szereplő hét kérdést:
“Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?”.
“Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?”.
“Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?”.
“Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?”.
“Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?”.
“Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”.
“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a miniszterelnök és a Kormány tagjai speciális, objektív felelőségét is a költségvetés túllépéséért?”.
A megfogalmazott hét kérdésből négy “csont nélkül feltehető” – mondta a FigyelőNetnek Szikinger István alkotmányjogász. Az első, a harmadik, és a hetedik kérdés viszont aggályos lehet, mérlegelés után az OVB mondhat nemet – fogalmazott. Ha ugyanis a jövő évi költségvetési törvényben számolnak a felsőoktatási hallgatók képzési hozzájárulásával, az egészségügyben a vizitdíjjal, akkor ezeket a kérdéseket elutasíthatják, s szintén az alkotmányossági előírásokkal szembe mehet az utolsó, a kormánytagokat speciálisan felelőssé tehető kezdeményezés.
Csak részben osztja kollégája véleményét Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint szélsőséges esetben akár hat kérdés is aggályos lehet alkotmányossági szempontból, egyedül a gyógyszertárra vonatkozó tűnik támadhatatlannak.
A tandíjjal, vizitdíjjal, és a nyugdíjas munkavállalással kapcsolatos kérdések akkor bukhatnak el, ha a kormány még azelőtt a költségvetési törvénybe foglalja a rendelkezéseket, mielőtt azokat népszavazás keretében felteszik. A nyugdíjas munkavállalás például az extraadó kivetésével korlátozható, s adóval kapcsolatos kérdés sem tehető fel népszavazáson.
A kórház-privatizációról szóló kérdés amiatt lehet aggályos, hogy az emlékezetes, de eredménytelen 2004. decemberi népszavazáson már feltették ezt a kérdést, és feltehető-e még egyszer viszonylag rövid időn belül.
Nemzetközi jogi kötelezettségeinknek mondhat ellent a termőföld értékesítésével kapcsolatos referendum, hiszen Magyarország csak átmeneti időre kapott lehetőséget arra, hogy korlátozza a külföldiek földvásárlását. Ez ugyanis szembe megy az Európai Unió alapokmányával, az unió szellemiségével.
Legkeményebben a hetedik kérdésről fogalmazott Kolláth György, aki szerint ezért egy jogász hallgatót megbuktatnának a vizsgán. Fegyelmi felelősség ugyanis nem vethető fel a miniszterekkel szemben, mintahogy az objektív felelősség sem értelmezhető, mert akkor a vis maior események bekövetkezése miatt is büntethető lenne bárki.