Debrecenben az egyetem központi épületének aulájában együttes ülést tartott a Debreceni Egyetem (DE) szenátusa, Debrecen város önkormányzata és Hajdú-Bihar megye közgyűlése. Debrecenben 1956-ban hamarabb kezdődtek, gyorsabban követték egymást az események és hamarabb vezettek eredményre – idézte fel az 50 évvel korábban történteket Nagy János egyetemi tanár, a DE rektora.
Utalt arra, hogy Debrecenben a budapesti eseményeket is megelőzve fogalmazták meg követeléseiket az egyetemi fiatalok. Majd hozzájuk csatlakozott a város munkássága, diáksága, vér nélkül győzött a forradalom. Megemlékezett arról is, hogy sajnos Debrecenben dördültek el először a fegyverek: az ÁVH-s sortűznek két halottja, három súlyos és három könnyű sérültje volt. Nem mindennapinak nevezte az együttes ülés tényét Kósa Lajos, Debrecen polgármestere.
A résztvevők az egyetem előtt meggyújtották a forradalmi emlékezés lángját, Székelyhidi Ágoston pedig – csakúgy 50 esztendővel korábban – az egyetem előtti lépcsőn felolvasta a debreceni fiatalok akkori 20 pontos követelését. Az ünneplők ezután emlékezőséta keretében elindultak az egyetemről a belvárosi Kossuth térre, ahol folytatódnak a debreceni megemlékezések.
Kazincbarcikán a Borsodchem előtt emlékeztek
Az idén csakúgy mint a rendszerváltozás óta eltelt minden évben, ismét együtt emlékeztek az 1956-os forradalomra és a BorsodChem Nyrt. elődjét, a Borsodi Vegyi Kombinátot építő magyar rabokra és német hadifoglyokra a pártok Kazincbarcikán hétfőn délelőtt. A BorsodChem falán lévő emléktáblát 1992-ben állították a hadifoglyok tiszteletére, akik embertelen körülmények között építették fel a gyárat – mondta ünnepi beszédében Purzsa Tamás, a vállalat vezérigazgató-helyettese. A több mint ezer hadifogoly 1950 és 1953 között dolgozott a vegyi üzem építkezésén, munka közben nyolcan vesztették életüket, holttestük soha nem került elő – tette hozzá.
Az egykori Borsodi Vegyi Kombinát, ma BorsodChem falán emléktábla őrzi a rabok és hadifoglyok emlékét, amelynél a pártok, a civil szervezetek és a vállalatok képviselői közösen rótták le kegyeletüket.
Komáromban emlékművet avattak
Molotov-koktélt hajító 1956-os szabadságharcost ábrázoló emlékművet leplezett le Zatykó János polgármester hétfőn Komáromban, a korábbi szovjet emlékmű helyén. A lódenkabátos fiatalember lendületes mozdulattal Molotov-koktélt hajít, lábánál további palackok láthatók. A macskaköves utcát ábrázoló talapzaton tépett plakát idézi fel Nagy Imre alakját. Az önkormányzat megrendelésére készült szobor Paulikovics Iván alkotása. Az ő nevéhez fűződik a tíz éve Kaposváron felállított egészalakos Nagy Imre-szobor is.
Miskolcon a Fidesz nem jelent meg a közös koszorúzáson
Miskolc elesett hőseinek emlékművénél kezdődött meg hétfőn a miskolciak 1956-os ünnepe, a koszorúzáson a Fidesz nem képviseltette magát. A miskolci Hősök tere átépítése miatt Miskolc Város Elesett Hőseinek Emlékművét egy fa traverzre emelve a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) székháza elé helyezték, az épület a rendszerváltásig az MSZMP székháza volt. Itt 1956 miskolci történéseit korhű ruhába öltözött fiatalok elevenítették fel, majd, ünnepi beszéd elhangzása nélkül, az önkormányzat, politikai és társadalmi szervezetek, pártok képviselői koszorúzták meg az emlékművet. Virágot helyeztek el a Pofosz, a TIB, az 56-os Szövetség, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége, a KDNP, az SZDSZ, az MDF, a Jobbik, az MSZP képviselői. A Fidesz a rendezvényen nem képviseltette magát. Lenártek András, a Fidesz miskolci önkormányzati képviselője távolmaradásukat azzal indokolta: 56 szellemiségéhez méltatlannak, otrombának tartják a szobor ide történt áthelyezését. Ugyanakkor a többi megemlékezésen részt vesz a Fidesz – fűzte hozzá.
Miskolcon szobrot is avattak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc miskolci, egyik meghatározó szereplője, az akkor még országosan kevésbé ismert színész, Nagy Attila emlékének állított mellszobrot a miskolci önkormányzat a forradalom ötvenedik évfordulóján, az alkotást a művész lánya és fia leplezte le hétfőn.
Győrött is emlékeztek
Fél évszázaddal ezelőtt a felkelők elsöpörték a zsarnokságot, „a velejéig romlott (…) gyilkos és hazug” rendszert – mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Borkai Zsolt polgármester hétfőn Győrött. A politikus felidézte az 50 évvel ezelőtti eseményeket, „a gyönyörű októberi napok” győri történéseit, majd az azt követő megtorlást. Emlékeztetett a mártírokra, a bebörtönzöttekre, a meghurcoltakra, az idegenbe üldözöttekre. Az emlékbeszédet követően az ünneplők megkoszorúzták az 1956-os emlékművet és Szigethy Attila, a Dunántúli Nemzeti Tanács egykori elnökének emléktábláját. A hétfői díszközgyűlésen kitüntetéseket adtak át. A város díszpolgára posztumusz kitüntető címet Berger Sándor, Csincsák Endre, Kéri József, Pális Pál és Török István kapta az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt tanúsított munkájuk, példaértékű emberi magatartásuk és kiállásuk elismeréseként.
Szabolcsban szobrokat avattak
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több városában avattak emlékműveket a forradalom 50. évfordulója alkalmából hétfőn. Nyíregyházán a Hősök terét díszíti ezután Győrfi Sándor Munkácsy-díjas karcagi szobrászművész három fajta márványból összeállított, a forradalmat és szabadságharcot idéző alkotása. Az október 23-i, délelőtti avatás után a megye és város önkormányzati vezetői, Ukrajna nyíregyházi főkonzulja, a pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Mátészalkán a délutáni városi ünnepség előtt Nagy Imre mellszobrát avatták az Ifjúság téren. A szobor alkotója a finn származású, a városban élő Sirpa Ihanus szobrászművész. Nyírbátorban ugyancsak a városi ünnepség előtt leplezték le a múzeum kertjében Schmidt Sándor népi iparművész monumentális, 1956-ra emlékeztető faszobrát.
Kecskeméten ezren emlékeztek
Közel ezren vettek részt Kecskemét önkormányzatának ünnepi megemlékezésén, melyet az 1956-os emlékhelynél rendeztek; a pártok és civil szervezetek koszorúzásánál az MSZP, az SZDSZ és a Fiatal Baloldal képviselőit többen kifütyülték. Az ünnepi beszédet Zombor Gábor polgármester mondta, aki a „kétféle” 56-ról beszélt. A politikus, aki nyolc évvel a forradalom után született, elmondta: az iskolában „ellenforradalomról, zavargásokról és csőcselékről” beszéltek 1956 kapcsán, de otthon, kisebb közösségben megismerhette a valóságot, mely a „szabadságharcról és a hősökről” szólt. Zombor Gábor, beszédének elhangzása után bejelentette, hogy a kecskeméti börtönben kivégzett 56-os hős ügyvéd, Szobonya Zoltán unokája szavalja el Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. A fiatal előadó és a szavalat is nagy tapsot kapott. Az ünnepi műsor utáni koszorúzásnál az önkormányzat, a város országgyűlési képviselői, a rendőrség és a honvédség mellett a pártok és a civil szervezetek is koszorút helyeztek el. Amikor az MSZP, az SZDSZ és a Fiatal Baloldal képviselői koszorúztak, a tömegből több helyről is füttyszó hallatszott.
Egerben együtt koszorúztak a pártok
Csakúgy mint 1956-ban, ma sincs szükség a közéletben tisztességtelen, hazug és önző emberekre – hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere hétfőn a város ünnepi megemlékezésén. Ebben a helyzetben, ebben az erkölcsileg megtépázott időben, kötelességünk, hogy mi magunk becsülettel éljünk és ezt követeljük meg a politikai élet valamennyi szereplőjétől is – mondta a jobboldali pártok által támogatott önkormányzati vezető, aki beszédében epizódokat idézett fel a forradalom, illetve az azt követő megtorlás egri eseményeiből. A Forrás Szabadidőközpontban megtartott ünnepséget követően valamennyi parlamenti párt képviselői megkoszorúzták a város ’56-os emlékművét. Ugyancsak koszorút helyeztek el a gránittömbnél a fegyveres testületek, az önkormányzatok és az 56-os szerveztek képviselői. A 400-500 ember részvételével megtartott ünnepséget semmilyen atrocitás, bekiabálás nem zavarta meg.
Emlékművet avattak Székesfehérváron
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire emlékeztető, a városban 1956. október 24-én elesettek nevét feltüntető emlékművet avattak hétfőn Székesfehérváron, az 56-osok terén. Lugossy Mária Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásának avatásán Román Károly, tanár, Székesfehérvár díszpolgára, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Országos Szövetségének egykori alelnöke emlékezett az 50 évvel ezelőtt történtekre.
Az avatóünnepségen résztvevők megkoszorúzták az emlékművet. A városi közgyűlés Fidesz frakciójának tagjai egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket. Nem vettek részt az ünnepségen a Fejér Megyei Közgyűlés tagjai, ők ugyanis az avatás időpontjában emlékünnepséget tartottak, s azt követően tisztelegtek az emlékműnél. A székesfehérvári önkormányzat által állított emlékművet fekete, csiszolt gránitkockákból készítette el a megbízást pályázaton elnyert művész, Lugossy Mária. A gránittömbökből rusztikus gránitfolyam tör elő és hömpölyög a tér felé, két oldalát pedig vízfüggöny szegélyezi.
Tatán is emlékművet avattak
Félbetört, lyukas zászlót ábrázoló emlékművet lepleztek le Tatán, az ’56-os forradalomra emlékezve hétfőn. „A rendszerváltozáskor a politikai szabadságot úgy-ahogy nyélbe ütötték, de a szociális szabadság kivívásában a liberális elv csütörtököt mondott (…) a vagyonszerzés korlátlan szabadságának kimondására szorítkozott. A kíméletlen egyéni szabadság nem szabadság, csak lelketlen önzés és semmi köze ’56-hoz. Így aztán nem a közszellem által összekötött szerves társadalomban élünk, hanem a népakarattól önmagát függetlenítő és a hatalmaskodók által agyongyötört tömegben” – mondta Michl József polgármester az emlékmű leleplezése előtt. A szobor földre hulló, kettétört lyukas lobogót ábrázol, mely felvillantja a szabadságot, egyben megjeleníti a forradalom bukását. A közel öt méter magas krómacél plasztika oldalait az aláhulló zászló két fele alkotja, talapzata a már földre ért hullámzó anyag. A szobor formája kitárt kaput idéz, a meghasadt lobogó alatt át lehet menni az emlékmű közepén. A „Szabadság kapuja” című mű Szilágyi Bernadett alkotása.
Nagy Imre szobor Tiszaújvárosban
Nagy Imre-szobor és emlékhely emlékeztet hétfőtől az 1956-os forradalomra és szabadságharcra az 1956-ot meg nem élt Tiszaújvárosban, a település fél évszázaddal ezelőtt ugyanis még lényegében nem létezett. „Tüzet szüntess!” – ezt üzente az ünnepségen Koscsó Lajos polgármester mindazoknak, aki ’56 „szellemiségét tiporják, megosztják”. Több mint ezer ember előtt a polgármester – aki a forradalmat, annak leverését Dávid és Góliát harcához hasonlította – azt mondta: „itt és most Tiszaújvárosban mindenki, minden párt együtt ünnepel, az ünnep valamennyiünké, ezt a példát kellene követni minden magyar településnek”. Megemlítette: Tiszaújváros – amely új település Magyarország térképén – a magyar történelem minden jelentős eseményének, így 1956-nak is méltó emléket állít. A most kialakított 56-os emlékhelyen felállított Nagy Imre mellszobor Paulikovics Iván szobrászművész alkotása.
Új emlékmű Sopronban
Emlékművet avattak az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére Sopronban, a Nyugat-Magyarországi Egyetem botanikus kertjében. Soltra E. Tamás szobrászművész alkotása fekete gránitból formált oszlop, benne egy fiatal férfialak. A zárványba fagyott emberi figura a küzdést, 1956 küzdelmét jeleníti meg – mondta a művész az MTI tudósítójának. A három méternél magasabb köztéri alkotást az egyetemi arborétum sziklakertjében állították fel. Az emlékművet körülvevő növények az oszlop fényes felületén visszatükröződnek.
Az avatáson egykori soproni egyetemisták emlékeztek az októberi fényes napokra, majd a forradalom leverését követő eseményekre, amikor több százan – egyetemisták és oktatók – hagyták el az országot és menekültek Ausztriába. Az emlékművet Faragó Sándor, az egyetem rektora avatta, majd a történelmi egyházaik képviselői ökumenikus szertartás keretében megáldották az alkotást.
Együtt ünnepeltek Szolnokon
Együtt ünnepelték az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját a politikai pártok Szolnokon a városi és megyei önkormányzat közös hétfői megemlékezésén a település hagyományos ’56-os emlékhelyén, a Szent István téri kopjafánál.
A forradalom hőseiért tartott ökumenikus istentisztelet után Szalay Ferenc Szolnok polgármestere többek között arról szólt, hogy a mostani fiatalok nagyon keveset tudnak a fél évszázaddal ezelőtti történésekről, és ez korántsem az ő hibájuk, hanem az oktatásé.
Jász-Nagykun-Szolnok több településén képzőművészeti alkotások átadásával tették emlékezetessé az október 23-ai ünnepségeket. Mezőtúron, Kunhegyesen és Rákóczifalván ’56-os emlékművet, Törökszentmiklóson az Életfa című kőkompozíciót, míg Jászladányon domborművet avattak. Szolnokon Rozsdás ősz címmel az 1956-ban történt helyi eseményeket bemutató dokumentumfotó-kiállítást, míg a Karcagon az 1956 a sajtó tükrében című tárlatot nyitották meg.
Szombathelyen is közösen ünnepeltek
A Március 15. téren katonai tiszteletadás mellett vonták fel az országzászlót, majd Ipkovich György polgármester mondott ünnepi beszédet. A szocialista politikust néhányan bekiabálásokkal, füttyel és pfújolással próbálták megzavarni. „1956 a nemzeti függetlenségért folytatott harc jelképe (…) a nemzeti összefogás szimbóluma” – mondta a polgármester. Hozzátette: kétfajta 1956-ot ismerhettek meg annak a generációnak a tagjai amelyhez ő is tartozik. A „leírt történelmet” a történelemkönyvek lapjairól és az „átélt történelmet” az átélők elbeszéléseiből.
A megemlékezés folytatásaként a résztvevők az 56-osok terére vonultak, ahol Kövér István, a Recski Szövetség Nyugat-dunántúli Szervezetének elnöke mondott emlékező beszédet, felsorolva a hősi halált szenvedett 12 szombathelyi nemzetőr nevét és foglalkozását. „1956 forradalma, bárminek is nevezték később, megváltoztatta a világ folyását, azután már semmi sem ment úgy sem Magyarországon sem pedig máshol, mint azelőtt” – monda Kövér István. Hozzáfűzte: a világon mindenütt tisztelettel adóztak a magyar forradalmároknak akik szembe mertek szállni az elnyomással, amely mögött az akkori világ egyik legerősebb hadserege állt.
Pécsett is megemlékeztek
Koszorúzással, kitüntetések átadásával és ünnepi színházi előadással emlékeztek meg az 1956-os forradalom eseményeiről Pécsett hétfőn. A városi és a Baranya Megyei Önkormányzat közös ünnepségén Bércesi Ferenc, a megyei közigazgatási hivatal vezetője az 50 évvel ezelőtti szabadságharc jelentőségét értékelve azt mondta: 1956 hozzájárult az államszocializmus 1990-ben bekövetkezett bukásához, a független, demokratikus Magyarország létrejöttéhez. Szavai szerint ezért köszönettel tartozunk a szabadság hőseinek, azoknak, akik szembeszálltak a sötét, diktatórikus rendszerrel, és életüket áldozták, vagy vállalták a börtönt, a megaláztatásokat.
Az ünnepségen Hargitai János, a Baranya Megyei Önkormányzat fideszes elnöke és Tasnádi Péter, Pécs szocialista polgármestere „Szabadság Hőse” emlékérmeket adott át az ötven évvel ezelőtti forradalomban jeleskedő baranyai személyeknek, majd a színházban bemutatták Nagy László-Wéber Kristóf Menyegző című darabját.
Az évfordulón délelőtt a város, a megye és 56-os szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a 48-as téri 56-os emlékműnél, valamint a Munkástanácsok emléktáblájánál. A Várostörténeti Múzeumban pedig forradalmi jelképekből nyílt kiállítás.
