Igen tanulságos bepillantást engednek a gazdaságpolitika boszorkánykonyhájába a múlt hét végén nyilvánosságra került hangfelvételek. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter által májusban elmondottakból világosan kiderül, hogy a kormány tisztában volt a gazdaság helyzetével, sőt a helyzet súlyosságával is. „Ha nem javítunk az egyensúlyon (…), akkor nincs négy éve ennek a parlamenti többségnek, mert 15 milliárd euróval Magyarország megingatható” – mondja a felvételen Veres János pénzügyminiszter. Ebből világosan kiderül, hogy a kormány, de legalábbis a miniszter számolt egy pénzügyi válság lehetőségével. A 15 milliárd euróval a miniszter arra utalt: nagyjából ekkora összeget ítéltek akkor elegendőnek ahhoz, hogy egy, a forint elleni spekuláció úgymond sikeres legyen. Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik a jegybank devizatartalékaival.
A pénzügyminiszter egy másik megszólalása a tavaly decemberi konvergencia-program brüsszeli fogadtatásáról szolgáltat érdekes adalékokat. „A nemzetközi pénzpiacokon lényegében tavaly nyár óta bizalmat kaptunk. Politikailag ilyen nyomással, olyan nyomással, Feri telefonjával el lehetett azt intézni, hogy Almunia és munkatársai annak ellenére, amit egyébként nagyon sokszor (…) mondtak, annak ellenére megadták azt az esélyt, hogy szeptember 1-jéig lehet kiegészíteni a konvergencia-programot.”
A piaci szereplők körében már eddig is elterjedt az a híresztelés, hogy az unió – főleg a tagországok államháztartási hiányával napi szinten szélmalomharcot folytató Almunia pénzügyi biztos – erőteljesebb fellépésre készül Magyarországgal szemben, megelégelve a deficit kozmetikázását és folyamatos növekedését. A májusi hangfelvételen maga a kormányfő is elismeri ezt. „Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük.”
A tavaszi felvétel rávilágít arra, hogy a magyar kormánynak mekkora erőfeszítéseket kellett tennie annak érdekében, hogy a választások előtt ne mennydörgés és villámlás sújtson le a brüsszeli Olümposzról. Ennek viszont az volt az ára, hogy a felújított konvergencia-program végre valós számokat, reális helyzetértékelést és komolyan vehető intézkedés csomagot tartalmazzon.
Tőzsdei reakciók
A tévészékház elleni támadás másnapján a magyar tőkepiac idegessé és óvatossá vált. A miniszterelnök keresetlen kifejezéseket sem nélkülöző májusi kijelentéseit a piacok a reformok melletti elkötelezettségként értékelték, s így különösebben nem is reagáltak rá. A hétfő éjszakai események kapcsán azonban felvetődött Gyurcsány távozásának gondolata is.
A lapunk által megkérdezett piaci szereplők a legnagyobb veszélynek a miniszterelnök lemondását látják. Az ország megítélését tőkepiaci szempontból alapvetően a stabilizációs csomag határozza meg, s a piacok Gyurcsányban látják ennek garanciáját. A befektetők szerint, ha Gyurcsány távozik a hatalomból, akkor elhúzódó utódlási, hatalmi krízis jöhet. Márpedig a bizonytalanságnál semmit nem utál jobban a tőkepiac, így ebben az esetben felerősödhet az eladási hullám. Ha a kormányfő távozna – amire lapzártánkkor kicsi az esély -, és utódját viszonylag gyorsan megtalálnák a koalíciós felek, akkor is kérdéses, az utód elkötelezett lesz-e a makrogazdasági stabilizáció és a reformok mellett. Elemzők a legkevesebb esélyt annak a forgatókönyvnek adják, amely szerint egy előrehozott választás után a Fidesz alakíthatna kormányt. E szcenárió szerint a tőkepiacoknak még nagyobb bizonytalanságra kellene berendezkedniük, a leendő miniszterelnök gazdaságpolitikai szándékainak megismerése is időt venne igénybe.
Esély a vitára
Néhány elemző úgy véli, a hétfő éjjel történtek akár segíthetik is a stabilizációs csomag elfogadottságát. „Egy ilyesfajta szélsőséges esemény mindig módot ad arra, hogy mélyreható vita alakuljon ki” – mondta a Figyelőnek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. igazgatója. Ilyenkor több oldalról körbe lehet járni a tényeket, s akár az is elképzelhető, hogy elfogadottabbá válnak a stabilizációs intézkedések.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a piacokat alapvetően a gazdaságpolitika és nem a belpolitika érdekli. Ugyanakkor a stabilizációs csomag nagyon erősen összefonódott a kormányfő személyével, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök távozásával kapcsolatos hírre érzékenyen reagál a piac.
A tőzsde reakciója kedd délutánig bizonytalanságot tükrözött, nem pedig a befektetők bizalomvesztését. Az elmúlt hónapokban az amerikai kamatemelési félelmek fokozódásának hatására többször is képes volt a BUX ennél sokkal nagyobbat esni, s egyéb külpiaci hatások is okoztak a keddinél méretesebb csökkenést. Noha a hétfő éjszakai televíziós ostromot követően a külföldi elemzői vélekedések szinte mindegyike tartalmazott utalást az ország kockázatának növekedésére, a piac érezhetően abban bízik, hogy a feszültség napokon belül rendeződik, az élet pedig a helyhatósági választások után visszatér a megszokott kerékvágásba. Erre utal az is, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő közölte: a magyarországi események nem érintik az ország hitelbesorolásának kérdését.
A múlt visszaszól
Gyurcsány Ferenc beismerte: a választások előtt kormánya hazudott. Az elmúlt két év a kormányfő nyilatkozatainak tükrében:
A megszorító intézkedésekről,
2005. X. 11. „Magyarországnak nincs szüksége megszorító költségvetésre, mert a költségvetés és a közfinanszírozás helyzete nem indokolja ezt.” (MTI)
2005. XI. 18. „ A megszorítás politikája, miközben a jövőbe fektetünk be, a jövő eltékozlásának politikája. A megszorítás politikája a szociális elszegényítés politikája, és én ezt a politikát az ellenzék kérésére sem, a jegybankelnök ostorozására sem és Brüsszel figyelmeztetésére sem fogom bevezetni.” ( Az MSZP platformjainak vitafóruma)
2006. II. 20. Kérdés: „Miért kevés a bátorság ahhoz, hogy kimondja, hogy akár megszorító intézkedések is lehetnek szeptembertől, nyártól?” Válasz: „Nem a bátorság hiányzik, nincs ilyen szükség.” (MTV, Az este)
2006. IV. 21. „Nem megszorítás, hanem dinamizálás.” (Népszabadság)
2006. V. 28. „ A kiigazítást meg kell csinálni, mert nagy a baj.” (MSZP választmányi ülés)
2006. VI. 19. „Meg kell nyugtatni a kétkedőket, és el kell mondani újra és újra, hogy a választási programunkat hajtjuk végre!” ( A miniszterelnök blogja)
Az adókról
2005. VI. 5. „ A mi kormányunk az adócsökkentés kormánya. Legőszintébb becsületszavamra mondom. Csökkent az adóterhelés, az előző kormány alatt növekedett az adóterhelés.” (Kossuth Krónika)
2006. III. 17. „ A koalíció öt évre elfogadta az adótörvényeket, jól lehet tudni, merre akarunk továbbmenni.” (…) Kérdés: „Áfaemelés nem lesz?” Válasz: „Miért lenne? (…) Nem készülnek ilyen tervek.” (Világgazdaság)
2006. VI. 10. „…az általános forgalmi adót 2006. szeptember 1-jétől a 15 százalékos kulcsról 20-ra emeljük” (Országos Érdekegyeztető Tanács ülése)
Az áremelésről
2004. IX. 10. „Nem lesz gázáremelés.” (Lakossági fórum, Székesfehérvár)
2005. X. 1. „Nem engedjük, hogy a lakossági gázárak növekedjenek; egy fillérrel sem fognak nőni.” (MSZP választmányi ülés)
2006. IV. 19. „Nincs gázáremelési terv.” (Index.hu)
2006. VI. 10. „…augusztus 1-jétől a gáz árát átlagosan 30 százalékkal növeljük.” (Országos Érdekegyeztető Tanács ülése)
A költségvetésről
2006. II. 9. „Zajlik egy folyamatos egyensúlyteremtés: a 2002-es 8-10 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányról az idén 4,7 százalékra megyünk le.” (Figyelő)
2006. II. 20. „De hála Istennek, ez a költségvetés (a 2006-os évre szóló – a szerk.) most olyan, ami találkozik a valóságos folyamatokkal.” (MTV, Az este)
2006. III. 17. „Mit akarunk lefaragni? Az államháztartási hiány, köszöni szépen, jól van. (…) Március közepén azt tudom mondani, az államháztartási hiány a költségvetési törvényben meghatározottak szerint alakul.” (Világgazdaság)
2006. VI. 8. „Nagyjából 8 százalék körül lesz a költségvetés, az államháztartás idei (…) hiánya.” (Országgyűlés)
Morálról és hazugságról
2005. I. 5. „Nem szeretnék olyat mondani, amit nem biztos, hogy elhinnének az emberek.” (Magyar Rádió)
2006. II. 17. „Nem tartom elfogadhatónak, hogy valaki úgy ígér, hogy pontosan tudja, azt nem tudja majd betartani. Az immorális, tisztességtelen.” (FigyelőNet)
2006. VI. 29.”Nem hazudtam, de nem bontottam ki az igazság minden részletét. Ez politikailag racionális volt, mert megteremtette egy igaz fordulat esélyét.” (Népszabadság)
