Október elsején ugyanis nemcsak a helyi önkormányzatokat, hanem nemzetiségieket, kisebbségieket is választanak: már azok, akik valamelyik nemzetiséghez, kisebbséghez tartozónak vallják magukat és felvetették személyüket a névjegyzékbe. A szabályok szigorodását példázza az a helyzet, amely a hazai román kisebbség körül alakult ki, s amit körbejár az Élet és Irodalom riportja.
Diplomáciai botrány volt
„A kis létszámú magyarországi románságon belüli vita és megosztottság nem új keletű, ám ennek megjelenési formája gyakorta változik. Az 1994-es első nemzetiségi és kisebbségi választás után megalakult Országos Román Önkormányzatból gyakorlatilag kiszorult az értelmiség, 1999-ben a nem a hazai románsághoz tartozók, diplomáciai botrányt okozva, meg tudták akadályozni az országos testület megalakulását. Legutóbb, 2003 februárjában, az Országos Román Önkormányzat alakuló ülésén a vezetők köré csoportosulók elérték, hogy akárcsak egyetlen tagot is delegáljon az ötvenhárom fős testületbe a külön listán induló Román Alternatíva Tömörülés.
Most, hetekkel a nemzetiségi választás előtt, a Magyarországi Románok Koalíciója és a Fővárosi Ortodox Nők Egyesülete nem kevesebbet állít, mint hogy az Országos Román Önkormányzat vezetése hatalma és pozíciója megőrzése érdekében összefogott azon nem a honi románsághoz tartozókkal, akik korábban megakadályozták a magyarországi románság legfőbb testületének megalakulását.”
A legfőbb vád, hogy a korábbi időszakban sok kakukkfióka került be az újonnan alakult román szervezetekbe, olyanok, akiknek azelőtt semmilyen közük sem volt a románsághoz, nem is beszélik a nyelvet, ezzel beindult az etnobiznisz, mondják az egyik táborban. „Itt már nem személyes ellentétekről van szó, mint a kilencvenes évek közepén, hanem egy közösség hiteles képviseletéről vagy ennek megcsúfolásáról” – mondta Jova Éva, a Fővárosi Román Ortodox Nők Egyesületének szóvivője. Vélekedése szerint egy közösség a nyelvi, földrajzi, kulturális és történelmi azonosságról szól. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor kérdés, hogy beszélhetünk-e közösségről.
Másként látja ezt Gulyás és Kreszta, az Országos Román Önkormányzat jelenlegi vezetői. Szerintük a nyelvvesztés állapotában lévő hazai románság képviselői közül bárki akkor és attól is vallhatja a kisebbséghez tartozónak magát, ha már a nyelvet nem beszéli.
Tüntetések hava
„A tiltakozók szerint, ha a helyzet nem rendeződik megnyugtatóan, nem elképzelhetetlen, hogy a közelgő őszi budapesti közös magyar–román kormányülésre időzítve tiltakozó megmozdulást szervezhetnek a Parlament elé – értesült az Élet és Irodalom.”
(A cikk teljes terjedelemben a most megjelenő Élet és Irodalomban olvasható.)
