A tavaly októberben alakult Élőlánc Magyarországért párt a Budapest Társaság nevét átvéve állított listát néhány kerületben. A jó évtizede létező, ám éveken át tetszhalott társaság június elején, a Fideszben az országgyűlési választáson elszenvedett vereség után elindult és az önkormányzati megmérettetést megelőző listaállítás során felerősödött belharcok melléktermékeként jelent meg a nyilvánosság előtt egy, az Élőlánccal közösen kiadott felhívással, amelynek felütése „Nem nézhetjük ölbetett kezekkel a főváros romlását!” volt, és amely „pártoktól független összefogást” sürget „egy lakható város érdekében”.
„A város előbbrevaló” című felhívás kezdeményezője, Weszelovszky Zoltán néhány nappal a közzététel előtt még a Fidesz angyalföldi polgármesterjelötje volt, emlékeztet a Hírszerző. A kiáltvány független polgármester- és önkormányzati képviselőjelöltek állítására szólította fel a „városukért tenni kívánó polgárokat”.
Lányi András szerint a furcsa listaállítás kapcsán mindössze arról van szó, hogy az Élőlánc, amely Budapesten nem pártként, hanem „civil szervezetek összefogójaként” kívánt megjelenni, „kölcsön kapta” az évek óta nem működő Budapest Társaság nevét.
Az Országos Választási Bizottság honlapjának tanúsága szerint a BT a II., III., a VI., VIII., XI., XII., XIII, XV. és XXI. kerületben állított legalább egy képviselőjelöltet. A jelöltállítás igazán sikeresnek a II. kerületben minősíthető, ahol 10, a VI-ban, ahol 12, valamint a XXI. kerületben, ahol 15 jelöltet sikerült állítaniuk. Míg a VI. kerületben a siker valószínűleg a Terézváros 2002-ig regnáló volt fideszes polgármestere, Farkas György helyi ismertségének köszönhető; Csepelen más jellegű Lányiék helyi beágyazottsága.
Csepel 10-es számú választókerületében a Budapest Társaság nem mást, mint a néhai Zámbó Jimmy özvegyét, Zámbó Editet indítja egyéni képviselő-jelöltként, de a 17-es számú körzetben induló Vágó Imréné egykori csepeli rendőrkapitány is a Zámbó család legszűkebb baráti körébe tartozott a családfő rejtélyes halála idején. Vágóné 2001-ben illetékes rendőri vezetőként és családi barátként könyvet is írt a családi drámáról. A mű címe „A negyedik lövés” volt.