A konvergenciaprogramot együtt kell értelmezni a következő hét-kilenc évre szóló fejlesztési tervvel, illetve a gazdaság és a foglalkoztatás fejlesztésére vonatkozó lisszaboni stratégia értékelésével – mondta Gyurcsány Ferenc az ülésen.
A miniszterelnök elmondta: ezekről a témakörökről lényegében három előterjesztés készül Brüsszelnek, de ezek egymással összefüggnek. A másik két témát is hamarosan megvitatják az OÉT-ben.
A felállítandó reformbizottságba az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala delegálna képviselőket, a testület a konvergenciaprogram keretei között a fő célok eléréséhez adna gyakorlati segítséget. Így egyebek között segíthetne abban, hogy a gazdasági egyensúly elérését, 2008-at és 2009-et követően már rendelkezésre álljanak a gazdaságot dinamizáló, a versenyképességet javító megoldások.
A testületben a kormány és a szociális partnerek közösen találhatnának módot arra, hogy ne 2,5-3 millió adó- és járulékfizető finanszírozza csak a 10 millió állampolgár által igénybe vett szolgáltatásokat, illetve az eddigieknél hatékonyabban csökkenjen a feketegazdaság szerepe.
Támogatták a bizottság létrehozását
Az ülésen a munkáltatói oldal több képviselője támogatta a bizottság létrehozását, ha az valóban érdemi munkát végez, s a javaslatait ténylegesen figyelembe veszik majd. Gyurcsány Ferenc elmondta: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a következő napokban már elkezdheti a testület szervezését.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a kormány soha nem ígérte a konvergenciaprogrammal kapcsolatban, hogy az általános érdekegyeztetés formái között vitatja azt meg a szociális partnerekkel. Ugyanakkor megköszönte, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek elfogadták a kormányzat erre vonatkozó konzultációs javaslatát. A javaslatokat figyelembe veszik a program véglegesítésénél, amelyet pénteken zárnak le és küldenek ki Brüsszelbe. Ez tulajdonképpen egy kiegészítés, mert a konvergenciaprogramot minden év decemberére kell elkészítenie a kormánynak – mondta Gyurcsány Ferenc.
Palkovics: az általános keretek között kellett volna megvitatni
A konzultáción Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke kifogásolta, hogy a témakört nem az érdekegyezetés szokásos formái között vitatták meg, csak konzultáltak arról. Elmondta: az egész társadalom helyzetét hosszú időre befolyásoló program megérdemelte volna, hogy az általános keretek között foglalkozzanak vele. A konvergenciaprogramról már 2004 óta szó van, azóta lett volna idő és mód a teljes körű egyeztetésre.
Szabó Endre: sztahanovista elemek
Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint nemcsak gazdasági, de társadalmi egyensúlyra is törekedni kell, figyelembe véve a társadalom tűrőképességét. Szakszervezeti szövetségük határozottan tiltakozik például azért, mert a közszolgálati életpálya rendszert nem átalakítani, hanem lerombolni akarja a kormány. Nem a szakszervezetekkel közösen, hanem „valamilyen titkos társasággal” dolgoztatja ki a teljesítménykövetelményeket, amelyek eddig nyilvánosságra került formái a sztahanovista mozgalomra emlékeztetnek, csak dilettánsabb formában – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Azt pedig, hogy a következő két évben egyáltalán nem lehet majd bért emelni a közszférában, visszautasítják, mert ez 8-10 százalékos reálbér-csökkenés lenne az ott dolgozóknak.
Borsik: az emberek már nem hisznek az ígéretekben
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a konvergenciaprogramról ugyan csak konzultáltak, de az ebben foglalt célok eléréséhez szükséges jogszabályok még megvitathatók majd az OÉT szokásos keretei között. A szakszervezeti vezető bizalomvesztésről beszélt, miszerint az emberek már nem hisznek a 2009-re vonatkozó ígéretekben.
Demján: csődtől mentette meg a kormány az országot
Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint Magyarország már csődben lenne, ha a kormány nem vállalja az önkormányzati választások előtt ezeket a népszerűtlen intézkedéseket. Személy szerint tőle is sok külföldi befektető kérdezte, hogy mire lehet számítani, mert fontolóra vették a pénz kivonását. Demján Sándor szerint olyan törvényt kellene hozni mielőbb, amely a mindenkori miniszterelnök és a politikai elit büntetőjogi felelősségévé tenné, hogy választás évében nem lehet nagyobb 8 százaléknál a költségvetési hiány. Megfogalmazása szerint a magyar politikai elit gyalázata, hogy háborús körülmények közötti költségvetési deficitet halmozott fel. Demján Sándor határozottan bírálta a kétszeres minimálbér után fizetendő járulék intézményét, mint mondta, ez a kollektív bűnösség szerinti megoldás.
Gyurcsány: egyetértés a hiány csökkentéséről
Gyurcsány Ferenc zárszavában egyebek között elmondta: úgy érzékelte, egyetértés van abban, hogy azt az államháztartási hiányt, amely az intézkedések nélkül 11 százaléknál is magasabb lett volna, néhány év alatt 3 százalékra csökkentsék. De ezt nem lehet másként megoldani, csak úgy, ha a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek egyaránt megmondják:, mire költsön kevesebbet az ország, illetve hogy többet fizetnek be a költségvetésbe, mint eddig. Ki kell mondani, hogy jelentős többletteher vállalásáról van szó, a GDP 8 százalékáról. Ez nagyságrendileg az egyéves teljes nyugdíjösszeg vagy 6-7 évre szólóan Budapest teljes költségvetése – figyelmeztetett rá a miniszterelnök.
Szólt arról is, hogy aki a keresetek és a fogyasztás csökkenéséről beszél, az vegyen figyelembe egy hosszabb időtávot. Ha ugyanis a 2000 és 2008 közötti jövedelem- és fogyasztás-alakulást vesszük alapul, Magyarországnak a régióban nincs mit szégyellnie, ezekkel az adatokkal élen jár – jegyezte meg a miniszterelnök.
