A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyitó plenáris ülésén az államfő a hungarológiáról, a magyarság tudományáról elmondta, hogy az jelentősen hozzájárul a nemzeti identitás megfogalmazásához. Megítélése szerint az alkotmányban is rögzíteni kell a magyarságot, mint kultúrnemzetet, és a külpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a magyar nemzet egységét.
Sólyom szerint a magyarságtudomány sorskérdéseket vet fel, nemzetközi tudományos szervezetei vannak, és a hungarológia „kifelé” is hat, vagyis bemutatja tágabb kultúránkat külföldön. Az államfő ezért kifogásolta, hogy a mostani kongresszusnak mindössze egy külföldi előadója van. A hungarológia feladatait tekintve alapkérdésnek nevezte, mi az a kép, amit terjeszteni kell, amit meg kell mutatni a világnak. Az államfő beszélt arról is, hogy ő maga a határon túli magyar területeken tárgyalásai során a magyarokkal kapcsolatos ügyekben a kultúrnemzetet fogja képviselni. A magyarság szempontjából meghatározónak nevezte, hogy az anyanemzet és a külföldön élő nemzetrészek milyen közös cselekvésre tudnak jutni.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az akadémia fontos feladatának nevezte a magyar nyelv és kultúra terjesztését, a magyar tudományosság összefogását, támogatását. Emlékeztetett rá, hogy az MTA 1990-ben létrehozta a külső tagság intézményét, s ma már 1116 határon túli tagja, köztük 55 akadémikus van a köztestületnek. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Manherz Károly oktatási szakállamtitkár nevében Hargitai Gábor minisztériumi főosztályvezető köszöntötte a résztvevőket, kijelentve: „szeretettel fordulunk mindenki felé, aki tudományos tevékenységének a magyarságot választja”.
Az ötnapos debreceni hungarológiai kongresszuson 28 országból több mint 450 magyarságkutató vesz részt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
