Belföld

Gyurcsány: kitörni a történelmi sértettségből

A kormány a történelmi sértettségből akar kitörni nemzetpolitikájával, s a határ menti régiók kapcsolatainak javításával is hozzájárulni a magyarság identitásának megőrzéséhez – mondta a miniszterelnök a Népszabadságnak adott interjújában.A miniszterelnök szerint nem szabad azzal hitegetni az embereket, hogy visszafordítható a történelem.

A kormányfő az interjúban kijelentette: a nemzeti progressziót képviseli a nemzeti radikalizmussal szemben.


Gyurcsány szerint a határokon túl élő magyaroknak az a lelki igénye, hogy közjogilag kötődhessenek Magyarországhoz, részben teljesíthető kulturális értékek közvetítésével, a magyar nyelv ápolásával, magyar iskolákkal, gazdasági fejlesztéssel, az emberek találkozásával, az akadálytalan határátjárással, de a tényleges közjogi kötődés nem valósulhat meg.


Úgy fogalmazott: „Meg kell tanulni együtt élni a múltunkkal, és nem szabad azzal hitegetni az embereket, hogy visszafordítható a történelem”. A Magyar Állandó Értekezlettel kapcsolatban a kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy a Máért az elmúlt két évben nem összefogta, hanem megosztotta az anyaország és a határon túli magyarok képviselőit. Mint mondta, „olyan intézmények kellenek, amelyek megoldanak problémákat, nem elmélyítik azokat”.


A környező országok nacionalistáinak nincs szüksége „magyarországi kapaszkodóhoz” ahhoz, hogy nacionalisták legyenek – mondta a kormányfő. Meglátása szerint, ha háromszor annyi pénzt költene az ország a határon túli magyarok kulturális támogatására, akkor is azt mondanák a nacionalisták, hogy ő „hazaáruló”.


A reformokra és a gazdasági kiigazító csomagra áttérve a miniszterelnök közölte: tisztában van azzal, hogy az intézkedések miatt „rövidtávon érdekkonfliktusok sokasága következhet”. Arra a megjegyzésre, hogy a közgazdász szakma szerint nem volt elég bátor ahhoz, hogy csökkentse a közkiadásokat – nem nyúlt a 13. havi nyugdíjhoz sem -, Gyurcsány azt mondta, idén – ha a kormány nem csinált volna semmit – 11 százalék körüli lett volna az államháztartás hiánya, ami csak sok év múlva csökkent volna 3 százalék alá.


A két érték közötti 8 százalék – a magyar GDP-vel mérve – 1800-2000 milliárd forintot jelent. Ha viszont a kormány elvette volna a 13. havi nyugdíjat, a 2000 milliárdhoz képest 200 milliárd forintot takarít meg, vagyis az említett összeg 10 százalékát. Ám ez azt jelentette volna, hogy az idősek jövedelme 8 százalékkal csökken. „Ezen az áron nem akarok reformer lenni” – jelentette ki a kormányfő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik