A magyar kormány egyik fontos feladata lenne, hogy újból megteremtse a magyar-magyar párbeszéd kereteit – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva vasárnap Nagyváradon Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus az V. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi eseményeinek alkalmából tartózkodott Nagyváradon, ahol részt vett és beszédet mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) központi rendezvényén, az ifjúsági nagytalálkozón.
A helyi várban tartott rendezvény idején kifejtette: napjainkban a határon túli magyar ügy kettős kihívással szembesül. Egyrészt számolnia kell a szomszédos országokban ismét megerősödő nacionalizmussal. A politikus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy megszűnt az európai uniós csatlakozás folyamatában korábban érvényesülő korlátozó hatás az említett országok nacionalista köreire. Ebben a helyzetben van ma a felvidéki magyarság, és félő – mondta a honatya -, hogy hasonló sorsra juthat majd az erdélyi magyarság is.
Németh Zsolt utalt arra, hogy Romániában az egykori kommunista diktatúra titkosszolgálatával (a Securitatéval) együttműködők dossziéival kapcsolatban lassan a román közéletben az a hiedelem kezd kialakulni, mintha mindenkinek, aki abban az országban „szekus” ügynök volt, feltétlenül magyarnak kellett lennie. Németh Zsolt szerint e szemlélet terjedése az elszabaduló magyarellenesség előszele.
Ismét a népszavazás
A másik kihívás a politikus szerint az, hogy az anyaországban a nemzetpolitika erős belpolitikai jelleget öltött a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán. Ennek a népszavazási kampánynak a túsza mind a mai napig a határon túli magyar ügy – szögezte le a fideszes képviselő. Úgy véli, hogy különösen a mai kormánypártok vannak nehéz helyzetben. Hiszen – mint fogalmazott – egyértelműen el kellene ismerniük, hogy a népszavazási kampányban rövid távú pártpolitikai megfontolásokból használták fel a határon túli magyarság ügyét, e téma révén manipulálták a magyar közvéleményt. Nem elszigetelt esetről van szó, eddig legalább háromszor alkalmazta ezt a módszert a magyar baloldal – állítja Németh Zsolt. A jelenlegi kormányzó koalíciónak be kellene látnia – mondta -, hogy ez megengedhetetlen politikai magatartás a határon túli magyarokkal szemben. Amíg a kormány ezt nem teszi meg, addig nem lesz kimozdulás a jelenlegi helyzetből – vélekedett a politikus, aki szerint természetes, hogy a határon túli magyarok nem tudnak azonosulni ezzel a koalíciós megközelítéssel.
Nélkülözhetetlen a Máért
Németh Zsolt ugyanakkor felhívta a figyelmet a jobboldal, a „polgári oldal” felelősségére is. E jobboldalnak szerinte készen kell állnia a párbeszédre, mint ahogy a kormányzati oldalnak is meg kellene teremtenie a párbeszéd feltételeit. Ennek tükrében különösen érthetetlennek nevezte, hogy a kormányzat immár két esztendeje nem működteti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Márpedig szerinte ennek működtetése lehetővé tenné a világos elhatárolódást az eddigi politikától, akárcsak a jövő lehetőségeinek azonosítását. A kormány fontos feladata lenne, hogy újból megteremtse a magyar-magyar párbeszéd kereteit – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Ki kellene alakítani egy egységes összmagyar nemzetpolitikai szemléletet – szögezte le a fideszes politikus, aki szerint be kellene látni: ahol az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európában sikeres volt a kisebbségpolitikai küzdelem, ott a nemzeti egység mindig meghatározó sajátossága volt e sikernek. „Addig, amíg ezt a nemzeti egységet nem tudjuk megalkotni, félő, hogy nem tudunk eredményt elérni” – hangoztatta a külügyi bizottság elnöke. Ha ugyanis a külső környezet azt érzékeli, hogy nincs meg ez a nemzeti egység – mondta -, akkor hiányzik az a minimális nyomás is, amely révén kompromisszumra lehet kényszeríteni a partnereket, a szomszédos országokat – mondta Németh Zsolt.
