Ellentétesek a vélemények, melyik eddig felvetett megoldási javaslat lenne kedvezőbb a jelenleg többségében a fennmaradásért küzdő kórházak számára.
Az ágydíj segítene
A Magyar Kórházszövetség elnöke, Golub Iván még Molnár Lajos bejelentését követően azt nyilatkozta, nem tiltakoznának a vizit- és ágydíj ellen, mivel iszonyú forráshiány jellemzi az ágazatot. Így ha az állami finanszírozás továbbra is ilyen mértékben marad el a valós költségektől, akkor ez a pluszpénz is számít a túlélésnél.
Egyetért ezzel a Szent Imre Kórház gazdasági igazgatója is. Karátsonyi Annamária a FigyelőNetnek elmondta, az ágydíjnak – vagy ahogy fogalmazott, a „hoteldíjnak” – lenne jelentősége. „Jelenleg egy krónikus napra 5000 forintot fizet az OEP. Ha ehhez hozzájönne még a betegek által befizetett 500 forint is, az olyan bevételt jelentene, amely kifizetődővé tehetné a szolgáltatást. Ráadásul a beteg is jobban meggondolná, meddig időzik a kórházban. Jelenleg sok esetben inkább maradnak még egy-két napot, ha a családnak úgy kényelmesebb” – emelte ki Karátsonyi Annamária.
A gazdasági igazgató hozzátette: a vizitdíj ezzel szemben nem jelentős többletbevétel, viszont valószínűleg valóban csökkenthetné a felesleges orvos-beteg találkozások számát. „A Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán látható, ez mennyire nagy probléma: rengeteg eset van, amikor valaki olyan panaszokkal jön be, hogy például melege van”.
A paraszolvencia nem szűnne meg
A betegekre kivetendő vizitdíj és a kórházi önrészfizetés nem váltja ki az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénzt – állította Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Világgazdaságban. Ugyanígy a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sem válthatja ki a vizitdíj a hálapénzt, mert azt a hiány hívta életre. Ezzel az állítással a FigyelőNet által megkérdezett kórházigazgatók is egyetértenek.
„A Zöld könyv szerint jelenleg évente 100 milliárd forintra tehető a paraszolvencia összege, én ezt azonban túlbecsültnek tartom. Tapasztalataim alapján azonban a vizitdíj a paraszolvenciát nem szüntetné meg, sőt aki eddig adott, ezután is adna” – véli Falus Ferenc. A Nyírő Gyula Kórház főigazgatója kiemelte: nem tartja helyesnek, hogy tovább növekedjenek a magánkiadások, hiszen már így is arányaiban az ötödik helyen állunk a lakosság zsebből fizetett egészségügyi hozzájárulása terén az Európai Unióban.
Karátsonyi Annamária a kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a paraszolvencia az orvostársadalom 15-20 százalékát érinti összesen, és ez a réteg valószínűleg továbbra is kapná a borítékokat. „Egy kontrollnál még elképzelhető, hogy egy-egy esetben az ötszázforintos vizitdíj mellé nem adnának paraszolvenciát, de például egy szülésnél, ahol a nőgyógyász az éjszaka közepén rohan be, nem valószínű, hogy a család ezt ne honorálná külön is” – véli a Szent Imre Kórház gazdasági igazgatója. Hozzátette: a maradék 80 százalék – például a röntgenesek vagy a patológusok – viszont ahogy a paraszolvenciából sem, a vizitdíjból sem részesülnének.
Az MSZP javaslata jobb lehet
A Nyírő Gyula Kórház főigazgatója a FigyelőNetnek elmondta, az MSZP javaslata a betegeknek kiadandó számláról, és az ez alapján kötelező hozzájárulásról nem terhelné meg jelentősen a kórházak büdzséjét, mivel 2005. január elsejére minden intézménynek meg kellett teremtenie a számlakiadás lehetőségét. Ráadásul az OEP már most is ellenőrzi, hogy a kiszámlázott vizsgálatokat valóban elvégezték-e.
Ezzel szemben a Szent Imre Kórház gazdasági igazgatója állítja, ez a megoldás komoly terheket róna az intézményekre. Bár az infrastruktúra valóban megvan, eddig nem volt probléma, ha hiba csúszott a kimutatásba. De miután a rendszer utólag finanszíroz, és sok dologtól függ a valódi végösszeg, ha az változik, az komoly pluszt okoz az adminisztrációban. Ráadásul meg kell teremteni például az átutalás lehetőségét vagy bankautomatákat kell elhelyezni az épületben” – véli Karátsonyi Annamária.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
