Ez a könyv a laikusoknak, a civil szféra számára készült, a szakmának ennél mélyebb, több konkrétumot tartalmazó dokumentumra lenne szüksége, hogy arról komolyabb véleményt tudjon alkotni – indokolta véleményét Éger István. A könyvben „nem látják” a forrásokat, a prioritást, nem foglalkozik azzal, hogy az egyén egészségéért mindössze 15 százalékban felelős az ellátási rendszer. Mi több, a dokumentum helyenként pontatlanul közöl adatokat.
Éger kiemelte a kamara már többször hangoztatott álláspontját, miszerint az ellátórendszer átalakításához pluszforrásokra van szükség, még akkor is, ha később az egészségügyi rendszer működtetése olcsóbb lesz, valamint azt, hogy az esetlegesen bevezetendő vizitdíj nem szünteti meg a hálapénzt.
Az orvos a bűnbak
Megfogalmazása szerint a Zöld Könyv az orvosokat „bűnbakként” kezeli „úgy a megbetegedések, mint a hálapénz tekintetében”. „Ezt, ebben a formában nem tudjuk elfogadni. Olyan dolgokért tesznek bennünket felelőssé, amelyre éppenséggel az elmúlt ötven év folyamatos politikai és kormányzati tevékenysége helyezte az egészségügyet” – fogalmazott Éger István.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke tolmácsolta a betegszervezetek véleményét, amely szerint a Zöld Könyvből a „beteget hiányolták”, és „félelmüket, aggodalmukat és felháborodásukat” is kifejezték. A kamara szerint a dokumentumban jó célok vannak rossz módszerekkel, azonban a legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a Zöld Könyv azt „sugallja”, ami nem szerepel megoldási javaslatként, az nem probléma.
Kell a kamara
Éger István kijelentette: amíg nem történnek konkrét lépések a kötelező kamarai tagság eltörlése kérdésében, addig nem nyilatkozik az ügyben. Hávelné Szatmári Katalin jelezte: a köztestületi tagság nem önmagáért való, és a kamara egy licencrendszer alapján működik. Az előző kormányzatok figyeltek arra, hogy megfelelő képzettségű szakemberek gyógyíthassanak csak betegeket, és ehhez kell a működési nyilvántartás és a kötelező tagság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
