Augusztus 11-éig nyújthatják be a jelentkezési lapokat a megcélzott felsőoktatási intézményhez, akik még idén tovább szeretnének tanulni. A pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek, akiket nem vettek fel sehova, illetve idén nem nyújtottak be jelentkezési lapot. A pótfelvételikre külön jelentkezési lap készült, ezt kitöltve kell a szokásos B lappal együtt eljuttatni az adott intézményhez. A pótjelentkezés hatezer forintba kerül, a felvételi eljárási díj háromezer forint, az intézményeknek fizetendő díj további három. A tanév kezdetéig hátralévő idő rövidsége miatt csak egy helyet célozhatnak meg a jelentkezők. Ugyanezen okból a hibásan kitöltött lapokkal sem tudnak foglalkozni az ügyintézők.
Fizetni mindenképpen kell
Az államilag finanszírozott helyek mind elkeltek, már csak költségtérítéses képzést kínálnak az intézmények, azokból viszont még mindig nagy a választék. Kétféle jelentkezési forma lehetséges. Az egyik, ha az intézmény levélben ajánlja fel a költségtérítéses képzésre fel nem vett jelentkezőnek, felvételi eredményeinek tükrében, a fizetős képzésben való részvételt. Ebben az esetben minden feltételről az iskola közvetlenül értesíti leendő diákját. A másik lehetőség teljesen új felvételi eljárás elindítása.
Érdemes fizetősen is továbbtanulni?
Az új felsőoktatási törvény ismeretében talán nem tűnik elvetélt ötletnek költségtérítéses képzésre jelentkezniük azoknak, akik valóban komoly továbbtanulási szándékkal bírnak. Jövőre ugyanis ismét lehet jelentkezni az adott intézmény azonos, államilag finanszírozott képzésére, és sikeres felvételi esetén a korábban teljesített tanegységeket el lehet fogadtatni, nem kell tehát újra elvégezni az évet. A lehetőség annál is inkább mérlegelendő, mivel jövőre minden valószínűség szerint – ha az Alkotmánybíróság nem dobja vissza az ellenzék által beküldött új felsőoktatási törvényt, amire esély van – életbe lép a „fer”, a fejlesztési részhozzájárulás, vagyis a tandíj, mely 105 ezer forint körül lesz évente. (Ettől az intézmények saját hatáskörükben ötven százalékkal eltérhetnek.)
A tényleges fizetési kötelezettség csak 2008 szeptemberétől jelentkezik, mivel a tanulmányi eredmény alapján kaphat tandíjmentességet a diák, s az új rendszer az elsőéves hallgatók számára tandíjmentességet biztosít, de akit idén nem vettek fel költségtérítéses oktatásra, az már csak egy évet tanulhat „ingyen” jövőre. Noha a tandíj még mindig elmarad a költségtérítéses képzésen fizetendő summától – a Felvételi Információs Szolgálat számítása szerint a költségtérítéses képzésben átlagban százhúszezer forintot kell fizetni szemeszterenként –, már nem akkora a szakadék a két képzési forma között.
A két képzési forma közötti különbségek egyébként lassan elolvadnak: a kormány szerdai ülésén arról határozott, hogy a költségtérítéses hallgatók is igénybe vehetik az intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjakat. Újabb változás, hogy szeptember 1-jétől a költségtérítéses hallgatók az eddigi harmincezer forint helyett akár havi negyvenezer forint diákhitelt is felvehetnek. Míg az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknál a diákhitel maximális összege változatlanul harmincezer forint marad. Az igénylés korhatára is megváltozik, finanszírozási formától függetlenül harmincötről negyven évre emelkedik.
