Nemcsak a szállodákban és a „zimmer frei” feliratú házakban kell befizetniük a vendégeknek az idegenforgalmi adót, hanem akkor is, ha egy ismerősünk lát vendégül minket nyaralójában. Ha pedig a vendég nem fizeti be azt, akkor a nyaralótulajdonoson kérik számon a kifizetetlen számlát. A törvény szerint ugyanis nem az üzleti tevékenység után kell fizetni az idegenforgalmi adót, hanem az eltöltött éjszakák száma után. A szabály értelmében így ingyen nem mehetünk barátunk, rokonunk hétvégi házába: főidényben akár 2100 forintba is kerülhet egy hét Balaton személyenként.
A gyerek ingyen van
Ingyen csak kevesen nyaralhatnak (Fotó:MTI)
Az idegenforgalmi adót annak kell befizetnie, aki nem állandó lakosként egy vendégéjszakát tölt az önkormányzat területén, függetlenül attól, hogy fizetett-e a szállásért. Persze nem kell fizetnie a nyaraló tulajdonosának, annak egyenesági rokonainak (anya, apa, nagyszülő, gyermek), a 18 évnél fiatalabbaknak és a 70 évnél idősebbeknek. Tehát ha meghívjuk a barátainkat, anyósunkat, unokatestvérünket nyaralni, akkor bizony tőlük el kell kérni a 300 forintot éjszakánként.
Fejlesztésre fordítják az adót
„A vendéglátó másnap elmegy a jegyzőhöz, és bejelenti, hányan aludtak nála” – magyarázza Kiss Jenőné a FigyelőNetnek, hogyan is kellene törvényesen eljárni. Zamárdi polgármestere szerint szinte mindenki betartja ezt, és a szállodatulajdonosok mellett sok „civil” is befizeti a járulékot. Fonyódi forrásunk szerint viszont inkább csak a németek „vezetik a kockás füzetet”, és ők valóban be is fizetik vendégeik után főszezonban a háromszáz forintot.
Kiss Jenőné szerint egyébként nagyon hasznos az önkormányzat számára az idegenforgalmi adó. Mint mondta, számukra ez egy tervezhető bevétel, amit a strandok és az infrastruktúra fejlesztésére fordíthatnak.
Szűcs Bálint ügyvéd, adószakértő szerint az idegenforgalmi adó tartalmát tekintve valóban nem jövedelem típusú adó, hétköznapi értelemben inkább a magánszemélyt terhelő egyfajta díjnak tekinthető, mely az idegenforgalom fejlesztésére szolgálna. Szűcs szerint a jogalkotók vélhetően ilyen szabályozás mellett látják csak biztosítottnak, hogy idegenforgalmi célú látogatások esetén ne lehessen elkerülni az adófizetést olyan nehezen ellenőrizhető indokkal, hogy a szállásadók csak barátaikat szállásolták el a nyaralójukban. Emiatt a gyakorlatban valóban előfordulhatnak olyan visszás szituációk, amikor pusztán baráti vendéglátogatás alapján is felmerül az adófizetési kötelezettség, ugyanakkor a hatályos szabályozás alapján ez nem kifogásolható – véli az adószakértő.
Hajnalban jönnek az adóellenőrök
Az önkormányzatok úgy látszik, nemcsak biztosítéknak tekintik a törvényalkotók szándékát: a Balaton partján ugyanis adóellenőrök járják a nyaralóövezeteket, és nem éppen szokványos módon hajtják be az illetéket. Zamárdi polgármestere és fonyódi forrásunk is megerősítette, hogy ellenőreik hajnalban járják az utcákat, és amelyik telken sok vagy ismeretlen autót látnak, ott regisztrálják a vendégeket. A tulajdonosnak pedig otthagynak egy felszólítást, hogy fizesse be az illetéket, vagy bizonyítsa a mentességre való jogosultságukat. Kiss Jenőné a részletekről szólva elmondta, adóellenőreik többnyire már ismerik a tulajdonosok autóit, így biztosra tudják, ki számít vendégnek a házban.
A Pénzügyminisztérium elismeri, hogy az adóhatósági gyakorlat nem mondható általánosnak, de szerintük az mindenképp kedvező a beszedésre kötelezett szállásadó számára. Ugyanis a figyelmeztetéssel tulajdonképp emlékeztetik őt adóbeszedési kötelezettségére és nem utólag – szankció alkalmazásával (bírság, pótlék) – szólítják fel befizetési kötelezettsége teljesítésére.
A FigyelőNet arra is kíváncsi volt, hogy a jogalkotók nem éreznek-e visszásságokat abban, hogy egy nyaralótulajdonosnak is, aki mellesleg nem kér pénzt vendégeitől, be kell fizetnie az idegenforgalmi adót. A Pénzügyminisztérium azonban érdemben nem válaszolt felvetésünkre. De egy neve elhallgatását kérő tisztviselő az Önkormányzati és Területfejlesztési minisztériumnál elismerte: bár jogszerű, de mégis életszerűtlen az idegenforgalmi adóról szóló rendelkezés.
